Oláh János

Projektvezető, játék- és pályatervező, programozó; hatásokkal, fenntarthatósággal kapcsolatos kutatómunka

2001 óta űzöm a szoftverfejlesztés gyakorlatát, azonban 2013 óta érdeklődésem egyre inkább a fenntarthatóság irányába fordult.

Érdekelt, hogy a kutatók és más szakértők miért hangoztatják egyre gyakrabban a környezeti válság, a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás kifejezéseket és ennek érdekében éveken át tartó kutatómunkát végeztem.
Érzékeltem, hogy milyen sok komoly környezeti és természeti problémával küzd a természet és küzdenek a Föld különböző pontjain élő emberek.
Információt gyűjtöttem környezeti és természeti hatásokkal kapcsolatban és rendszereztem kialakulásuk, helyreállítási és megelőzési lehetőségeik szerint.

A fenntarthatóság napjaink legfontosabb feladatainak egyikévé nőtte ki magát és határozottan látszik, hogy a mai felnőtt korosztálynak, illetve a gyerekek következő generációjának óriási részt kell vállalnia abból, hogy a Föld az emberiség számára élhető maradjon.
A gyerekeknek, fiataloknak meg kell érteniük, milyen problémák veszik körül őket ma és mire számíthatnak felnőttkori jövőjükben. A lehető legtöbb hiteles információval kell rendelkezniük ahhoz, hogy jól dönthessenek, amikor válaszutak előtt állnak majd.

A projektet ennek érdekében indítottam útnak: a leírások megadják azokat az információkat, amelyeket átolvasva és megértve a fiataloknak fogalmuk lesz a különböző problémákról és azok enyhítési, megoldási lehetőségeiről, "Az Igazi Kincs" játék keretein belül pedig találkozhatnak a legfontosabb környezeti és természeti hatásokkal, megismerhetik és megérthetik működésüket és jól stratégiázva fel is vehetik velük a harcot.

A projekt azért készült, hogy megértsük, hogy változtatnunk kell, mert a Földnek korlátai vannak, de mi ennek ellenére évtizedek óta többet élünk fel belőle, mint amennyit az reprodukálni képes.
Azt sulykolják belénk, hogy a bolygó erőforrásai kimeríthetetlenek, pedig ez messze nincs így. Át kell alakítanunk az életünket - a kényelmünket, a mobilitásunkat és a szórakozásunkat - annak érdekében, hogy a Föld értékeiből a jövő generációinak is jusson.

Sok olyan kicsi és nagyobb teendő van, amelyet megtehetünk környezetünk egészségéért - az alábbi képekkel szeretném bemutatni, hogy a családom és én ehhez hogyan járulunk hozzá:

Kerti veteményeseink kora tavasszal. A fellazított talajba közeli kertáruházból vásárolt marhatrágyát és konyhai növényi hulladékokból származó, saját készítésű komposztot forgattam bele.

Növényi hulladék tárolónk egy jókora traktor kerékgumi. Csak konyhából származó növényi hulladék kerül bele kiegészítve némi tojáshéjjal. Az éléskamrában van egy mobil komposzt készítő tartály - elsőnek ide kerülnek a konyhai maradványok - ennek a tartalmát aztán beérés után kiviszem a gumiba.

Uborka, paprika és paradicsom a veteményesek fő terményei. Az uborka úgy megnőtt, hogy lugast formáltunk belőle. Néhány uborkát túl is érleltünk, hogy magjaikat kiszedve, jövőre palántákat neveljünk belőlük. A tavaszi alapos előkészületek tudatában is meglepett bennünket a termények hozama: alig győztük elfogyasztani és feldolgozni őket :)

A balkonládákba ősszel folyton érő epret ültettünk. Beszereztem két jó nagy régivágású, de hibátlan üvegezésű ablakot, amelyeket lomtalanításkor ki akartak dobni. Ezeket majd tavasz elejétől ráteszem 2-3 hónapra a balkonládák tetejére, hogy visszatartsák a hőt, a nedvességet és a rovarokat, illetve hogy védje a palántákat a tavasz hirtelen időjárásváltozásaitól.

A sok terményhez hozzájárult a véleményem szerint igen hatékony csepegtetős öntözés is. A technika kevés vizet használ és úgy állítottuk be a csövezést, hogy a vizet a szárakhoz, gyökerekhez a lehető legközelebb adagolja. Annak érdekében, hogy a talajba juttatott értékes víz ne párologjon el, a termőföldet fenyőkéreg mulccsal fedtük be. Az 5 cm vastag mulcsréteg védi a talajt a kiszáradástól és a gyomok is nehezebben bújnak elő.

Télire eltett paradicsom paradicsompüré formában. Az enyhén édesített paradicsompüré magában is finom ivólé, illetve paprikával kiegészítve lecsóalapnak is kiváló. A megtermelt uborka egy részét szendvicsekhez használtuk el, a többiből kovászos uborkát készítettünk. A nyár folyamán és az ősz első felében (amíg volt elég napfény az uborka megérleléséhez) ezt a különleges, frissítő savanyúságot fogyasztottuk ételeinkhez.

2020-tól peszkatáriánussá váltam: lemondtam a húsról és az állati eredetű ételek közül csak halat és némi tojást, sajtot fogyasztok. Édesvízi hal esetén fontos számomra, hogy fenntartható halgazdaságból származzon, tengeri eredetű hal esetén pedig megnézem, hogy hol és milyen módszerrel fogták, illetve nem választok veszélyeztetett fajból készített élelmiszert.

Nem csak magunkra, hanem a madarakra is gondoltunk, ezért napraforgót is vetettem. Ez a növény külsőre is nagyon szép, de amikor beérik, magvait előszeretettel fogyasztják a háztáji madarak. Valójában nagyrészt téli eleségnek szántam a termést, de elkéstem a betakarítással. Július végén, amikor a kép készült, az elhajlott szárú, fejnehéz növények beérett magvait a madarak már majdnem mind kiszedegették a fejekből :)

A különféle rovarok is fontos részei a háztáji állatközösségeknek, illetve tágabb környezetünknek, ezért beszereztünk egy rovarszállodát a számukra. Időnként meglesem és látom, ahogy beleköltöznek, használják a rovarok.

A madarak és rovarok számára a meleg évszakokban nagyon fontos a megfelelő vízforrás biztosítása. A kertbe két helyre is kiteszünk friss vizet, amelyeket folyamatosan látogatnak a szomjas, vagy fürdőzni vágyó állatok.

A telelő madarak számára a hideg évszakban is folyamatosan szükséges olyan vízforrás, amely nincs befagyva. Nyári itatóinkat fagymentesítjük és befedjük, tetejükre pedig minden reggel friss, langyos vizet teszünk ki. Emellett öt madáretetőbe napraforgómagot teszünk - gyakori, hogy másnapra teljesen elfogy belőlük az eledel, az eredmény pedig gömbölyded verebek és cinegék :) A fák alól nem zsákolom be és szállíttatom el az ősszel lehullott leveleket, hanem összegereblyézem a fák alá. A mulcsként felhasznált összeaszott levelek hasznosak maradnak a talajnak és azáltal a fáknak is.

Annak érdekében, hogy a kertünkben is fészkeljenek és költsenek a madarak, madárodúkat és fecskefészkeket helyeztünk el a fákon, illetve az eresz alatt. A madárodúkból kirepülés után eltávolítjuk a fészekmaradványokat, ezzel előkészítjük a "lakóhelyet" más madarak számára.

Régi álmom volt egy szűrőtóval ellátott kerti tó, amit 2023-ban sikerült is megvalósítani. Részben azért, mert csodaszép, javítja kerti mikroklímát és a nyári nagy melegben párolgásával hűsíti környezetét, Másrészt pedig azért, mert otthona a különböző, vizes élőhelyeket kedvelő növényeknek és állatoknak, amivel segít megőrizni, megerősíteni a biodiverzitást.

Közvetlen környezetünk épségét úgy tudjuk fenntartani, hogy a benne lakó élőlények védelme mellett a tisztaságára is vigyázunk. A képen bal oldalon van a kommunális kuka, jobb oldalon a szelektív kuka. Utálom a kommunális szemetet, mert tudom, hogy milyen sok gondot okoz az embereknek és a környezetnek. Ennek érdekében nálunk a kommunális kukába csak a higiéniai szemét kerül, minden másra ott van a szelektív gyűjtés. Ezt mi különféle újrafelhasznált alapanyagú zsákokkal oldjuk meg, mindegyik anyagnak megvan a maga zsákja. Nem túl szép ugyan ez a megoldás, de hatékony: kommunális szemetünk mennyisége 80 százalékkal csökkent. Ez jól hangzik, de egyvalamiben mégis fejlődnünk kell: csökkentenünk kell a szelektív hulladékunk mennyiségét is.

Megváltunk az ásványvizes műanyag palackoktól. Feleségemet a palackok vizének mikroműanyag tartalma, engem az egyszer használatos műanyagok okozta környezeti sokk győzött meg a váltásról. Vettünk egy szódagépet, így otthon is elő tudjuk állítani a csapvízből (vagy a vízszűrős kancsó vizéből) a szódavizet. Házilag készített, rendkívül ízletes málna és feketeszeder szörpöt vásárolunk és a szódavizet ízlés szerint ezekkel ízesítjük meg.

A műanyag palacok elkerülése érdekében beszereztünk egy vízszűrős kancsót is. Az átfolyós jellegű, közel 4 literes kancsó kiszűri a vízből az oldott klórt és az esetlegesen előforduló nehézfémeket, növény- és rovarirtó szereket. Emellett csükkenti a víz keménységét, illetve megőrzi a vízben lévő, szervezetnek hasznos ásványi sókat. Feleségem munkahelyén mellékíze van a víznek, az itthoni pedig időnként klórszagú - ezért választotta korábban a palackozott vizet. A kancsó szűrt víze ízletes, nincs szaga és mellékíze sem.

Egyre inkább átállunk a kenyér otthoni megsütésére. Ehhez mindössze néhány összetevő szükséges: víz, teljes kiőrlésű és normál búzaliszt változó (pl. 70% - 30%) arányban, élesztő, kevés cukor és só. Semmi térfogatnövelő-, lisztkezelő- és tartósítószer, csomósodást gátló, vagy más adalékanyag. A kenyérsütő összekeveri az összetevőket, megkeleszti, majd megsüti a kenyeret. Átlagosan 2 kilowatt energia és 3 óra szükséges ehhez és közben a sülő kenyér kellemes illata tölti be a teret. Az eredmény egy friss, meleg, egészséges kenyér, amelynek elkészítési költsége a boltban vásárolt hasonló kenyér árának kevesebb, mint fele (az áramfogyasztást is beleszámolva).

Az egyszer használatos műanyag globális problémákat okoz. Nem csak mi emberek, a természet is szenved tőle, mert különböző formában belekerül a földbe, a vízbe és a levegőbe egyaránt. Mi többek között úgy csökkentjük megtermelt műanyag hulladékunk mennyiségét, hogy különböző italainkat - már amiket nem tudunk kiváltani a szódagéppel készített szódavízzel és házi szörppel - alumínium dobozos formában vesszük meg. Drágább ugyan így az ital, de az alumínium szinte korlátlanul újrafeldolgozható értékes anyag, szemben a műanyag palackok társadalmilag értéktelen megítélésével.

Nem csak a palackok tekintetében, hanem minden más területen is igyekszünk kiváltani az egyszer használatos műanyagokat. Nem a műanyagok ellen vagyunk, azonban megválogatjuk a belőle készült tárgyakat. Az ételeket és italokat csak tartós, hosszú használatra tervezett műanyag, üveg, illetve fém anyagokból álló tárolókba tesszük. A lényeg az elmoshatóság, a tartósság és a hosszú, éveken át tartó használat.

Korábban beleestünk abba a csapdába, hogy a gyakran használt konyhai kiegészítő eszközöket olcsón - és mint kiderült - silány minőségben vásároltuk meg, amelyek aztán hamarosan eltörtek, vagy szétestek. Ma már figyelünk erre: csak erős anyagokból készült, tartós, jó minőségű eszközöket szerzünk be.

Sok háztartásban van mosógép, azonban nem mindegy, milyen mosószerrel mosunk. Mi környezetbarát mosótojást használunk, illatanyagnak pedig szintén környezetbarát mosóparfümöt. Szárítógépünkbe két kis szárítótojás kerül: a közepükben illatanyag van, de fő hasznuk nem ez: távtartóként szolgálnak a ruhák forgatása során, így a meleg levegő jobban átjárja a ruhákat, gyorsabban szárítva azokat. Az eredmény 20-30 százalékkal rövidebb szárítási idő és ezáltal sok megspórolt energia. Olyan mosógépet és szárítógépet választottunk, amelyek hatékony szűrővel rendelkeznek, ezek visszatartják a ruhák mosása, szárítása során kijutó apró szálakat. Ezzel igyekszünk megóvni a szennyezésektől a levegőt és a vizet. A középső képen a szárítógépből kiemelt szűrő látható - a ruhában felejtett zsebkendőtől kezdve a legapróbb szálakig mindent kiszűr.

Egyáltalán nem mindegy, milyen vegyszereket használnak a háztartások, milyen mérgek kerülnek a háztartási tárgyakra, vagy a lefolyóba (amivel tönkremegy az ivóvíz). Olyan környezetbarát tisztítószereket használunk, amelyek amellett, hogy hatékonyak a mindennapos használat során, a környezetünkre is tekintettel vannak. A flakonok erős és rugalmas műanyagból vannak, de ennek megvan az oka: ha kiürülnek, a bolt visszakéri a flakonokat, amelyeket újra feltöltve visszahoznak. A bolti környezettudatosság itt még nem ér véget: a termékeket elektromos autóval, fonott kosárban hozzák, amelyet kipakolás után visszaadunk a futárnak, nullára csökkentve ezzel a csomagolási hulladékot. Nagyon remélem, más cégek is mihamarabb átveszik a fenntarthatóság eme példamutató, jövőbe mutató formáját.

Igyekszünk megtermelni áramigényünket, illetve csökkenteni közüzemi költségeinket. Bár az éjszakai áramellátásunkhoz még szükségük van a hálózatból érkező áramra, de hosszabb távon keresünk erre is egy elérhető árú áramtároló megoldást. Közlekedési igényünk nagy részét a család elektromos autója szolgálja ki, amelyet a napelemmel töltjük, így üzemeltetési költségét csak a kötelező szervizek költsége teszi ki.