Tornádó
A TORNÁDÓ EGY ÓRIÁSI MOZGÁSI ENERGIÁVAL RENDELKEZŐ LÉGÖRVÉNY.
SEMMI SINCS ELŐTTE BIZTONSÁGBAN - MINDENT ELPUSZTÍT, AMI AZ ÚTJÁBA KERÜL.
A KATASZTRÓFÁVAL SÚJTOTT LAKÓÖVEZETEKBŐL CSAK TÖRMELÉKEK MARADNAK, A MEGTÉPÁZOTT TERMÉSZET HOLDBÉLI TÁJRA EMLÉKEZTET.
MIT TEHETSZ, HA KÖRNYEZETEDBEN TORNÁDÓ VÉSZHELYZET ALAKUL KI?
HA A SZABADBAN TARTÓZKODSZ, KERÜLJ A LEHETŐ LEGGYORSABBAN A LEGTÁVOLABBRA A TORNÁDÓTÓL!
HA NINCS LEHETŐSÉGED ELMENEKÜLNI, VAGY BELTÉREN ÉR A TORNÁDÓ, BÚJJ EL A LEGKÖZELEBBI TORNÁDÓ VÉDETT HELYRE!
KÖVESD A FIGYELŐ SZOLGÁLATOK ÉRTESÍTÉSEIT ÉS A HATÓSÁGOK UTASÍTÁSAIT!
A VÉSZHELYZETHEZ IGAZODÓ EMBERI MAGATARTÁS ÉLETEKET MENTHET!
A tornádó rendkívül intenzív, romboló természetű természeti hatás.
Ez a forgó, örvénylő légköri képződmény a felszálló meleg levegő (konvektív feláramlás) és a magasban tartózkodó hideg légtömeg közötti nyomáskülönbségből alakul ki [1].
A magasba feljutott meleg levegő lehűl, ekkor páratartalma kicsapódik és gomolyfelhőzetet hoz létre.
A felhő és környezete között kialakult nyomáskülönbség miatt egy örvénylő mozgás indul meg a felhő tetejétől a felhő alapja felé.
Ha elég nagy a hőmérséklet- és nyomáskülönbség alakul ki, akkor ez az örvénylő légmozgás kilép a felhőből és elindul lefelé, a föld felé.
Ha ez az elnyújtott tölcsért formázó légörvény eléri a földfelszínt, tornádóról beszélünk, ha nem, akkor tuba a neve.
A légörvény a Coriolis-erő hatására a Föld északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a délin pedig azzal megegyező irányban forog.
A tornádók lehetnek többtölcséresek (a melléktölcsérek a főtölcsér körül, vagy azon belül alakulnak ki és felerősítik a tornádó erejét), víztölcsérek (vízfelszín felett alakulnak ki), illetve portölcsérek (földfelszín felett jönnek létre).
A tornádó mozgása gyors (50-100 km/h sebességet is elérheti), átlagos átmérője 400-600 méter (akad közöttük csupán néhány méteres, de a legnagyobbak akár több kilométeresek is lehetnek), irányát pedig gyakran változtatja (sőt néha olyan is létrejön, amelyik egy helyben forog).
A legtöbb tornádó csak néhány percig létezik, de ritkán előfordul, hogy a földfelszín elérés után bekövetkező érett fázisuk időtartama az egy órát is meghaladja - ilyenkor nyomuk a haladási sebességtől függően száz kilométernél is hosszabb lehet.
A tornádókat a szélerősség és a pusztítás nagysága alapján osztályozzák egy 0-5-ig terjedő skálán (korrigált Fujita skála).
A leggyengébb tornádók a F0 besorolást kapják (faágak letörnek, gyenge gyökérzetű fák kidőlnek, az ereszcsatornák ledőlnek), a legerősebbek pedig az F5 besorolást.
A legerősebbek amellett, hogy katasztrofális pusztítást végeznek a tájképben, 300 km/h sebességet meghaladó szélerejükkel a nehézjárműveket, munkagépeket is megemelik és leváló darabjaikat több száz méterre eldobják, a többszintes- és vasbetonházakat is összedöntik, darabjaikat messzire szétszórják!
Tornádók a világ bármely részén létrejöhetnek, ahol adottak a feltételek, mégis leggyakrabban az Amerikai Egyesült Államok tornádófolyosónak is hívott középső és nyugati részén jönnek létre.
A Mexikói-öböl felől érkező meleg, párás levegő itt találkozik a Sziklás-hegységből érkező hideg levegővel.
A lassabb meleg levegőt a hegyvidéki, gyorsabb légmozgás hirtelen felemeli, ahol az kicsapódik és szupercellát hoz létre, ami pedig a tornádó melegágya.
A tornádó előjele lehet a sötét, sokszor szürkés-zöldes árnyalatú gomolyfelhőzet és a falfelhőzet jelenléte, illetve az eső nélkül jelentkező, nagy méretű jégdarabokkal érkező jégeső és a hirtelen bekövetkező szélcsend, amit egy tehervonat zajára emlékeztető nagy robaj követ.
Mind a természet, mind az emberi építmények egyaránt megsínylik a tornádóval való találkozást.
A katasztrófával sújtott terület sokáig emlékeztet az óriási rombolásra, főleg erősebb tornádó esetén.
Ha lakóövezetet is érint, emberek, épületeik és háziállataik kerülhetnek óriási veszélybe, a károk pedig felbecsülhetetlenné fokozódhatnak.
Ha a tornádó a természetben csap le, nyomában lecsupaszított, kicsavart, messzire elhajított fák, bokrok és sok sokszor csak a teljesen kopár földfelszín marad.
A helyreállítás hosszú hónapokig eltarthat: szinte mindenből újrafelhasználásra alkalmatlan törmelék lesz, amit összegyűjtenek és elszállítanak.
A romok eltakarítása után új terveket készítenek egy új élethez.
A helyreállításra (vagy újjáépítésre) szoruló épületek alapanyaga leggyakrabban a fa, mert kedvező árú, könnyen megmunkálható, megújuló építőanyag.
Építési szakemberek szerint, ha kizárólag fából építkeznénk beton és acél helyett, az épületeknek kevesebb, mint egyharmada lenne az ökológiai lábnyoma.
Ez azt jelenti, hogy az erdők és a faépületek menthetik meg a bolygót a klímakatasztrófától – ehhez azonban meg kellene állítani az erdőirtásokat és az erdőégetéseket, illetve ösztönzőrendszerrel kellene motiválni a faalapú építkezés elterjedésének elősegítését [2][3].
Ez azért is sürgető feladat, mert 2060-ra a világon aktuálisan jelenlévő épületek száma megduplázódhat.
A tornádó félelmetesen erős természeti hatás.
Tornádó veszélyhelyzet esetén a megelőzés abból áll, hogy hogyan tudjuk megelőzni, vagy legalább csökkenteni az emberi életekre rázúduló hirtelen veszélyt.
Az emberek a legveszélyeztetettebb helyeken igyekeznek figyelő szolgálatokat létesíteni és egymást értesítik a tornádó megjelenéséről és útjáról, de így is sokszor csak percek vannak a menekülésre és a védett helyekre való bejutásra.
A folyamatos és pontos tájékoztatás, a határozott figyelmeztető felszólítások, utasítások, illetve a megfelelő, időben történő tornádóriasztás megtörténte, annak figyelembe vétele és a vészhelyzethez igazodó emberi magatartás életeket menthet.
Autóba beülve az ellenkező irányba induljunk el, figyelve eközben a tornádót, mert képest gyorsan irányt változtatni.
Ha nincs lehetőség elmenekülni, zárt térben - pincében, vagy lehetőleg ablaktalan kis helyiségben - helyezkedjünk el és ott húzzuk meg magunkat a veszélyhelyzet elmúltáig.
Elsősorban ugyan nem a természeti hatások befolyásolják az ipari forradalom óta egyre intenzívebben érezhető éghajlatváltozást (kivéve talán a legnagyobb vulkánkitöréseket) - hiszen a Föld története során mindig jelen voltak - mégis e tekintetben is foglalkozni kell velük.
Romboló természetükön felül miért kell külön foglalkozni velük, miért kell sokkal komolyabban venni őket?
Az emberi tevékenységek melléktermékeiként légkörbe jutó üvegházhatású gázok következtében a melegedő tengerek, illetve a szárazföld és az egyes légrétegek közötti egyre nagyobb hőkülönbségek kedveznek az óriási viharrendszerek létrejöttének, így a pusztító ciklonok és tornádók megjelenésének is.
Egyetlen hatékony dolgot tehetünk ellenük: igyekezzünk visszaszorítani az egyre fokozódó, felmelegedést segítő környezeti hatásokat (elsősorban a különböző légszennyezéseket, az erdőirtásokat, az erdőtüzeket és a metángáz kibocsátásokat), hogy soha ne kelljen megismernünk a természet legharagosabb oldalát!
Mind a természet, mind az emberi építmények egyaránt megsínylik a tornádóval való találkozást.
A katasztrófával sújtott terület sokáig emlékeztet az óriási rombolásra, főleg erősebb tornádó esetén.
Ha lakóövezetet is érint, emberek, épületeik és háziállataik kerülhetnek óriási veszélybe, a károk pedig felbecsülhetetlenné fokozódhatnak.
A helyreállításra (vagy újjáépítésre) szoruló épületek alapanyaga leggyakrabban a fa, mert kedvező árú, könnyen megmunkálható, megújuló építőanyag.
Építési szakemberek szerint, ha kizárólag fából építkeznénk beton és acél helyett, az épületeknek kevesebb, mint egyharmada lenne az ökológiai lábnyoma.
Ez azt jelenti, hogy az erdők és a faépületek menthetik meg a bolygót a klímakatasztrófától – ehhez azonban meg kellene állítani az erdőirtásokat és az erdőégetéseket, illetve ösztönzőrendszerrel kellene motiválni a faalapú építkezés elterjedésének elősegítését [2][3].
Tornádó veszélyhelyzet esetén a megelőzés abból áll, hogy hogyan tudjuk megelőzni, vagy legalább csökkenteni az emberi életekre rázúduló hirtelen veszélyt.
Az emberek a legveszélyeztetettebb helyeken igyekeznek figyelő szolgálatokat létesíteni és egymást értesítik a tornádó megjelenéséről és útjáról, de így is sokszor csak percek vannak a menekülésre és a védett helyekre való bejutásra.
A folyamatos és pontos tájékoztatás, a határozott figyelmeztető felszólítások, utasítások, illetve a megfelelő, időben történő tornádóriasztás megtörténte, annak figyelembe vétele és a vészhelyzethez igazodó emberi magatartás életeket menthet.
Autóba beülve az ellenkező irányba induljunk el, figyelve eközben a tornádót, mert képest gyorsan irányt változtatni.
Ha nincs lehetőség elmenekülni, zárt térben - pincében, vagy lehetőleg ablaktalan kis helyiségben - helyezkedjünk el és ott húzzuk meg magunkat a veszélyhelyzet elmúltáig.
Elsősorban ugyan nem a természeti hatások befolyásolják az ipari forradalom óta egyre intenzívebben érezhető éghajlatváltozást (kivéve talán a legnagyobb vulkánkitöréseket) - hiszen a Föld története során mindig jelen voltak - mégis e tekintetben is foglalkozni kell velük.
Az emberi tevékenységek melléktermékeiként légkörbe jutó üvegházhatású gázok következtében a melegedő tengerek, illetve a szárazföld és az egyes légrétegek közötti egyre nagyobb hőkülönbségek kedveznek az óriási viharrendszerek létrejöttének, így a pusztító ciklonok és tornádók megjelenésének is.
Egyetlen hatékony dolgot tehetünk ellenük: igyekezzünk visszaszorítani az egyre fokozódó, felmelegedést segítő környezeti hatásokat (elsősorban a különböző légszennyezéseket, az erdőirtásokat, az erdőtüzeket és a metángáz kibocsátásokat), hogy soha ne kelljen megismernünk a természet legharagosabb oldalát!