Cunami
A CUNAMI TENGER ALATTI FÖLDRENGÉS, VULKÁNKITÖRÉS, VAGY FÖLDCSUSZAMLÁS ÁLTAL GERJESZTETT, IGEN NEHEZEN ELŐREJELEZHETŐ HATALMAS ÁRHULLÁM.
A MINDENT ELSODRÓ ÉS ELÖNTŐ VEZÉRHULLÁM ÓRIÁSI KÁROKAT OKOZ A PARTHOZ ÉRVE, LEROMBOLT, TÖNKRETETT KÖRNYEZET ÉS FERTŐZŐ TERÜLET MARAD UTÁNA.
MIT TEHETSZ?
A VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEN KIALAKÍTOTT FIGYELÉSI RENDSZER, A RIASZTÁSI FORGATÓKÖNYV ÉS A TERÜLET GYORS ELHAGYÁSÁT BIZTOSÍTÓ MENEKÜLŐ ÚTVONALAK MÉRSÉKELHETIK A BEKÖVETKEZŐ KATASZTRÓFÁT.
SAJÁT ÉLETED MEGÓVÁSA MELLETT SEGÍTS A BAJBAJUTOTTAKON IS, ILLETVE LEHETŐSÉGEID SZERINT AJÁNLD FEL SEGÍTSÉGEDET A HELYREÁLLÍTÁSI FOLYAMATOKNÁL!
A cunami (vagy más néven szökőár) óriási tengeri hullámok sorozata, amelyeket leggyakrabban tenger fenekén lezajló földrengések lökéshullámai gerjesztenek úgy, hogy lökésszerűen megemelik a felettük lévő vízoszlopot.
Az akár 700 km/h sebességű cunami vezérhulláma a tenger alatti haladás során gyakorlatilag észrevétlen, de amikor a part felé közelít, lelassul, az egyre sekélyebb parti rész kinyomja a vízből és amikor eléri a partot, már több emeletnyi (akár 20-40 méter) magas, hatalmas mozgási energiával rendelkező víztömeggé válik [1].
A 30-40 km/h sebességű óriási hullámok ellenében nem lehet úszni és elfutni sem lehet előlük.
Átzúdulnak a veszélyeztetett területen, kidöntik a fákat, romba döntik az épületeket és szinte mindent elsodornak, tönkretesznek.
A cunami a legpusztítóbb vízzel kapcsolatos természeti jelenségek egyike. Eltér abban a többi természeti hatástól, hogy hatalmas területeket érinthet - mivel a Föld felszínének 70 százaléka víz, a tengerpartok akár egész kontinensnyi részét (vagy több kontinens partjait) is elérheti.
Nem csak földrengés okozhat cunamit, hanem tenger alatti, vagy tenger közeli vulkánkitörés (esetleg kitöréskor vízbe omló hatalmas kőzetdarabok), tenger alatti robbantás és földcsuszamlás is.
Érdekes, ritka természeti jelenség a köd-cunami, ami egy óriási ködfolt, több méter magasságig felnyúlva a víz, vagy a talaj felett.
Ez a széllel lassan sodródó ködhullám - ami távolról gyakran tényleg hasonlít egy igazi cunamihoz - a hideg és a meleg levegő kombinációjának eredménye.
Némi riadalmat ugyan kelthet a látványával, illetve megzavarhatja a közlekedést, ha településeken, vagy utakon halad keresztül, de egyébként teljességgel veszélytelen - ellentétben a katasztrófahelyzetet okozó valódi cunamival.
A cunami után katasztrófaállapot uralkodik.
Derékba tört életek, összedőlt és elsodort épületek, megtépázott növényzet, fertőző terület marad utána.
A keletkező szennyvíz elönt mindent, bejut a pincékbe, a kutakba, a vízhálózatba.
Rendkívül hosszú ideig tart a károsodott terület helyreállítása.
Ahogy a földrengések, úgy a cunamik előrejelzése sem megoldott.
A katasztrófa nem elkerülhető, de hatása tompítható: a leginkább veszélyeztetett tengerpartokon a tapasztalatokra építve igyekeznek megfelelő felkészültséget biztosítani: figyelési rendszert hoznak létre, riasztási forgatókönyveket készítenek, illetve feltételezetten cunamit kiváltó természeti katasztrófa esetén az érintett óceáni régió teljes part menti területére értesítést küldenek, felhívják a figyelmet a potenciális veszélyhelyzetre.
Szamoa és a polinéz szigetvilág tudatosan készül egy várható cunamira [2]: ahhoz, hogy egy veszélyhelyzetben valóban csökkenteni tudják a halálos áldozatok számát, kialakítják és folyamatosan fenntartják a lakosságban a mentális cunami-tudatosságot azzal, hogy evakuációs gyakorlatokkal rutinszerű cselekvéseket alakítanak ki az emberekben, illetve a média eszközeivel plakátokat, táblákat, felhívásokat helyeznek ki, illetve témába vágó tévéreklámokkal, magyarázatokkal is támogatják a cunami-képzést.
A cunaminak vannak olyan előjelei, amelyeket komolyan kell venni, mert röviddel a bekövetkezése előtt árulkodhatnak róla.
A túlnyomó részben tenger alatti földrengések által kiváltott cunami a legkevésbé előrejelezhető természeti jelenségek közé tartozik.
A sok helyen még hiányzó riasztórendszerek és a nagy rengések megjósolhatatlansága bizonytalanságot és gyanakvást szül a rendszer működésével kapcsolatban.
Ennek ellenére (vagy éppen ezért), ha riasztás történik, komolyan kell venni, illetve figyelni kell a tengerpartot is: egy közelgő katasztrófa előjele lehet, ha szokatlanul viselkedik a tenger.
A tengerpartok és a tengerekbe ömlő nagy folyók deltái, a víz közelsége vonzó az ember számára, mert jobb életminőséget, jobb megélhetést nyújt.
Amikor a régmúltban élő elődünk - az ősember - felfedezte a tüzet és fegyvereket készített, egyszerre képes lett felülkerekedni a legerősebb és legnagyobb állatokon is.
Ezzel tudatán kívül hatalmas felelősséget vett a vállára, amit akkor értett meg, amikor lemészárolta az utolsó mamutot is - márpedig a gyapjas mamut volt egyik legfontosabb táplálék- és ruházkodási forrása.
Most is hasonló a helyzet, azzal a jelentős különbséggel, hogy befolyásunk időközben kiterjedt az egész Földre, a rajta élő összes élőlényre.
Minden eszközünk és tudásunk megvan ahhoz, hogy megtegyünk meg minden tőlünk telhetőt a klímaváltozás megállításáért, vagy legalábbis a lelassításáért, hogy a mai gyerekek - akik nem tehetnek semmiről, sőt legtöbben fel sem fogják, mi történik körülöttük - felnőtt korukban ne kerüljenek a jelenleginél sokkal nehezebben megoldható helyzetbe.
A pénz (és a fogyasztói társadalom intézménye) uralják a világot, de ahogy a pénzt jelen körülmények között kezeljük, csak fokozza a környezeti válságot.
Keressük a piaci réseket és azonnal "betömjük" őket, ha anyagilag kedvezőnek találjuk - gyakran anélkül, hogy elemeztük és figyelembe vettük volna a természetre gyakorolt hatásait.
A szolgáltatók az anyagiaktól hajtva kiszolgálják igényeinket bármilyen jellegűek, vagy magasra törőek legyenek is azok, azonban többletfogyasztásunk árát a természettől vesszük el.
Az emberek alapvető vágyai közé tartozik az anyagi gyarapodás és az anyagi függetlenség elérése.
A megszerzett anyagiakat egyesek emberi javakra (termékekre és szolgáltatásokra) költik, mások viszont a mindig szűkében lévő, ezért felbecsülhetetlen értékű időt akarják "megvásárolni" anyagi függetlenségükkel, amit aztán felhasználhatnak többek között családjaikkal, barátaikkal, vagy hobbijukkal kapcsolatos élmények átélésére.
Sokan vannak azonban, akik a csupán pénzzel megszerezhető gazdasági javakat előrébb helyezik, mint a természetet.
Pedig könnyen eldöntheted Te magad is, hogy melyik a fontosabb: számold meg a pénztárcádban található pénzt úgy, hogy közben visszatartod a lélegzeted, nem veszel levegőt... Melyikre van nagyobb szükséged?
Belül mindenki vágyik arra is, hogy a saját maga ura legyen, ne függjön másoktól, ne mások irányítsák életét.
Amikor ezt - a pénzzel és kényelemmel gyakran együtt értelmezett - belső vágyat elsősorban már nem anyagi javak felhalmozásával akarjuk kielégíteni, vagy kompenzálni, akkor leszünk képesek ténylegesen hozzájárulni a klímaváltozás csillapításához.
A pénz és a megfizethető javak utáni hajsza mellett szánjunk több időt, fektessünk nagyobb hangsúlyt a megfizethetetlen értékek ápolására: a szeretet, a boldogság, a barátság és az egészség olyan értékek, amelyek az életminőségünket javítják, illetve segítségünkre vannak, erősebbé tesznek minket a klímaváltozás elleni harcban is.
A legnagyobb tisztelet illeti meg azokat az embereket, akik az anyagiasságon és "az idő pénz" elven felülkerekedve emberséges hozzáállásukkal önkéntességet, önzetlen segítséget vállalnak akár környezetvédelmi, akár bármilyen más területen!
Ezek nem elérhetetlen célok: ha kell anyagiakkal, ha kell emberi erővel, de mindenekelőtt életmódunk fenntarthatóvá való átalakításával támogassuk a természetet, hiszen ezzel nem csak most magunknak, hanem később, felnőttkorba átlépő gyermekeinknek is egyaránt jót teszünk!
A cunami a legpusztítóbb vízzel kapcsolatos természeti jelenségek egyike. Eltér abban a többi természeti hatástól, hogy hatalmas területeket érinthet - mivel a Föld felszínének 70 százaléka víz, a tengerpartok akár egész kontinensnyi részét (vagy több kontinens partjait) is elérheti.
Nem csak földrengés okozhat cunamit, hanem tenger alatti, vagy tenger közeli vulkánkitörés (esetleg kitöréskor vízbe omló hatalmas kőzetdarabok), tenger alatti robbantás és földcsuszamlás is.
Ahogy a földrengések, úgy a cunamik előrejelzése sem megoldott.
A katasztrófa nem elkerülhető, de hatása tompítható: a leginkább veszélyeztetett tengerpartokon a tapasztalatokra építve igyekeznek megfelelő felkészültséget biztosítani: figyelési rendszert hoznak létre, riasztási forgatókönyveket készítenek, illetve feltételezetten cunamit kiváltó természeti katasztrófa esetén az érintett óceáni régió teljes part menti területére értesítést küldenek, felhívják a figyelmet a potenciális veszélyhelyzetre.
A cunaminak vannak olyan előjelei, amelyeket komolyan kell venni, mert röviddel a bekövetkezése előtt árulkodhatnak róla.
A túlnyomó részben tenger alatti földrengések által kiváltott cunami a legkevésbé előrejelezhető természeti jelenségek közé tartozik.
A sok helyen még hiányzó riasztórendszerek és a nagy rengések megjósolhatatlansága bizonytalanságot és gyanakvást szül a rendszer működésével kapcsolatban.
Ennek ellenére (vagy éppen ezért), ha riasztás történik, komolyan kell venni, illetve figyelni kell a tengerpartot is: egy közelgő katasztrófa előjele lehet, ha szokatlanul viselkedik a tenger.