Nukleáris energia - hasadóanyaggal működő fegyverek
AZ ATOMBOMBA A LEGVESZÉLYESEBB EMBERI TALÁLMÁNYOK KÖZÉ TARTOZIK.
GIGANTIKUS PUSZTÍTÁSA MELLETT AZ EMBERI HATALMAK ERŐDEMONSTRÁLÁSÁNAK ESZKÖZE.
AZ ATOMENERGIA BÉKÉS FELHASZNÁLÁSA IS VESZÉLYES IPARÁG, MERT A HASADÓANYAGKÉNT LEGGYAKRABBAN FELHASZNÁLT, NEM MEGÚJULÓ URÁN RADIOAKTÍV ANYAG.
MIT TEHETSZ?
A TÁRSADALOM BÁRMELYIK SZINTJÉT IS KÉPVISELED, LEGYÉL MINDIG PÉLDAMUTATÓ A NÉZETELLENTÉTEK BÉKÉS ELRENDEZÉSÉBEN!
CSÖKKENTSD ENERGIASZÜKSÉGLETED, HOGY A MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS MINÉL HAMARABB KIVÁLTHASSA A NEM MEGÚJULÓ, SZENNYEZŐ ENERGIÁK FELHASZNÁLÁSÁT!
Az atombomba az egyik legveszélyesebb emberi találmány.
Semmit nem kímél, sem embert, sem állatot, sem növényt. A mindent elpusztító, borzalmas károkozás eszköze.
Ráadásul a rombolás helyszínét végzetes radioaktív sugárzás is jellemzi.
A 2. világháború végén az atombomba gyakorlati alkalmazására is sor került: Hirosima és Nagaszaki városára dobtak le egy-egy atombombát.
A hatás leírhatatlanul végzetes volt mindkét esetben.
A világ nukleáris készlete 2022-es adatok alapján (nagyjából 12.700 atomtöltet [6]) több, mint 150 ezer Hirosimára ledobott bomba robbanóerejét teszi ki.
A felhalmozott nukleáris készletek világunk vezető hatalmainak erődemonstráló eszközei.
A világ nukleáris készletei (hasadóanyaggal működő fegyverei) óriási felelősséggel járnak együtt.
Ez a felelősség a döntéshozóktól minden esetben higgadt, körültekintő döntéseket és békére törekvést vár el.
A nézetellentétek békés elrendezése azonban nemcsak a döntéshozóknál, hanem mindegyik társadalmi és hierarchiai szinten kiemelkedően fontos:
Az atomenergia békés célú felhasználása maga is veszélyes, nagy körültekintést igénylő iparág.
Az atomerőművek hasadóanyaga leggyakrabban az urán, amelyet a természetben ritkán előforduló, veszélyesen és drágán kitermelhető uránércből kinyerve, U235 izotópúvá dúsítása után használnak fel.
Az atomerőművek rendkívül drága építmények és a legnagyobb biztonsági, illetve felügyeleti fokozattal rendelkeznek.
Ennek ellenére időnként történnek balesetek, amelyek figyelmeztetnek, mennyire veszélyes anyaggal dolgozunk.
Az 1986. április 26-án történt csernobili balesetben [7][10] (amely a legnagyobb környezeti katasztrófa volt az emberiség történetében) négyszázszor annyi sugárzó anyag került a levegőbe, mint a hirosimai atombomba felrobbanása után.
Több, mint 150 ezer négyzetkilométernyi terület lett sugárszennyezett és 8 millió ember élettere lehetetlenült el egyik pillanatról a másikra.
A területen a szennyezés még legalább 24 ezer évig jelen lesz.
A túlélők és a később ezeken a területeken letelepedők, vagy visszaköltözők között a rosszindulatú daganatos és mentális betegségek előfordulási gyakorisága jóval magasabb, mint bárhol máshol a világon.
Ráadásul az uralkodó szélirány Európa felé sodorta a sugárszennyezést és a fél kontinenst beterítette, nagy riadalmat keltve ezzel.
Az erősen sugárzó atomhulladék elhelyezése a legnagyobb problémák közé tartozik - az elhelyezési tervek roppant összetettek és költségesek.
Ezek a mélyen a föld alá épített építmények folyamatos felülvizsgálatot igényelnek és akár 100 ezer évig is fenn kell tartani őket.
Ez komoly etikai kérdéseket is felvet:
Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a jövő generációinak se ártson a föld alá eltemetett hulladék? Nem garantálható, hogy évezredek, vagy évtízezredek múlva is megértik majd a ma használt nyelvet és figyelmeztető jelzéseket.
Már 70 év eltelt az atomkorszak kezdete óta, de még egyetlen országnak sincs működő mélységi geológiai tárolója, tehát olyan megoldása, amely alkalmas lenne a kiégett fűtőelemek hosszútávú befogadására.
A radioaktív hulladékformák jelenleg alkalmazott tárolását nem hosszú távra tervezték, ami azt jelenti, hogy hosszan tartó tárolásuk fokozódó fenyegetettséget, többmilliárdos költséget fog jelenteni.
Csak az európai országok több millió köbméter radioaktív hulladékot termeltek már meg eddig, (erre még rá kell számolni az uránbányászat és a hulladékfeldolgozás maradékait is), illetve több, mint 60 ezer tonna kiégett fűtőelemet tárolnak a kontinensen ideiglenes tárolókban.
Az atomerőművek leszerelése is hatalmas mennyiségű radioaktív hulladékkal fog járni, amely azért jelent egyre nagyobb kihívást, mert ezek a hulladékok is a lassan megtelő európai ideiglenes tárolókba fognak kerülni.
Jelenleg egyetlen olyan ország van - Finnország - ahol érdemben folyik a leginkább problémás, nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó végleges tároló építése: a tervek szerint működését 2024-ben megkezdő, Onkalo nevű építményben akár 100 ezer évig is biztonsággal el lehet különíteni majd a veszélyes anyagokat.
A kérdés nemcsak az, hogy más országok mikor követik a példáját, hanem az is, hogy a következő generációk hogyan, miként fogják ezeket a létesítményeket karbantartani, amennyiben úgy döntenek, hogy az atomenergiát már nem akarják energiatermelésre felhasználni.
Az atomkatasztrófák sújtotta területek hosszú évekig, évtizedekig, vagy még tovább lakatlanok maradnak a sugárveszély miatt.
Aki védőruházat nélkül merészkedik az elzárt területre, halálos veszélynek teszi ki magát.
Nincs mód az emberi helyreállításra (illetve esetenként, a sugárszennyezés fajtájától függően kidolgozhatóak tisztítási módszerek, de ezek roppant drága, évtizedekig tartó folyamatok).
Egy svájci vállalat kidolgozott egy NSPS nevű (Nucleus Separation Passive System) technológiát [11], amely a nagy sebességű pozitronokat használva képes megszakítani a kapcsolatot a radioaktív izotópok között, csökkentve ezzel a sugárzás idejét.
Kis teszt területen működik a rendszer és elméletben képes lehet nukleáris hulladék kezelésére is, de most az is igazán nagy lépés volna, ha képes lenne a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett vizét megtisztítani, amelyet a szakemberek a sugármentesítés után ("csak" a mérgező trícium izotópja maradna benne) az óceánba készülnek önteni, mert vészesen csökken a tartályok elhelyezéséhez szükséges hely...[8][9]
2011. március 11-én Japán keleti partvidékét megrázó, kilences erejű földrengés és az azt követő szökőár következtében sérült meg a fukusimai atomerőmű, ami a történelem második legsúlyosabb nukleáris katasztrófájával járt.
Az erőmű tönkrement reaktorait azóta vízzel hűtik, amely így sugárszennyezetté válik.
Mindent összevetve várnunk kell még arra a megoldásra, amely képes lesz hatékonyan megoldani a sugárszennyezés semlegesítését annak intenzitásától és kiterjedésétől függetlenül.
A sugárfertőzött területek centrumainak övezetében mezőgazdasági tevékenység évtizedekig, évszázadokig nem lehetséges.
Leghatékonyabban a természet képes nagyon hosszú idő után regenerálni a területet, de azt a katasztrófa tanúi már nem élik meg...
1954-ben indult be az első atomerőmű. Ennyi idő alatt már volt elég idő átgondolni, hogy az atomenergia segíteni fogja-e a klímaváltozás elleni harcot, vagy súlyosbítani fogja azt.
Amikor atomenergiáról van szó, két tábor - egy ellenzői és egy támogatói - érzékelhető, mindkettőnek komoly támogatói bázisa van.
Akik ellene vannak, azt mondják, hogy az atomenergia komoly veszélyt jelent a Föld bolygóra, minden kialakult életre.
Kockára teszi a jelenlegi és a jövő generációinak életfeltételeit.
Vitathatatlan környezeti és egészségügyi kockázatot jelent, ezért az egyre gyorsuló ütemben terjedő megújuló erőforrásoknak mihamarabb teljesen ki kell váltania a szénhidrogének mellett az atomenergiát is.
Akik mellette vannak, pedig azzal érvelnek, hogy szükség van a megújuló energiákra, de a nemzetek versenyképességi, klímavédelmi és ellátás biztonsági céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a békés felhasználású, megbízható, biztonságos és megfizethető atomenergia is.
Egyes elméletek szerint a természetnek 6 millió évébe kerülne helyrehozni minden, eddig vele szemben elkövetett károkozásunkat.
Segíts helyes döntéseiddel, hogy ez az állapot már ne súlyosbodjon tovább!
Óriási energiaéhségünk kiszolgálását csak megbízható, folyamatosan és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiatermelésre lehet alapozni.
Ha a rendkívül légszennyező széntüzelésű erőműveket a klímavédelem miatt leállítanák, csak az atomerőművek maradnak, mint megbízható energiatermelő egységek.
A megújuló energiatermelés napszak- időjárás- és éghajlat függő: típusától függően szükség van a működtetéséhez napsütésre, szélre, vagy állandó vízhozamra.
Mivel ezek nem állnak rendelkezésre folyamatosan, addig nem lehet városokat, országokat megbízhatóan ellátó áramtermelőként tekinteni rájuk, amíg meg nem oldjuk a megtermelt áram nagy mennyiségű, fenntartható módon történő tárolását.
Az atomerőmű üzem közben üvegházgáz kibocsátástól mentesen, a nap 24 órájában folyamatosan biztosítja hatalmas áramsűrűséggel az óriási mennyiségű elektromos áramot.
Olyan erős, versenyképes potenciált biztosít, amely ma még kihagyhatatlan az energiaipar számára.
Azonban az atomerőművek hasadóanyaga nem megújuló forrás, illetve már volt szó, hogy felhasználása a legnagyobb biztonsági előírások ellenére sem veszélytelen.
Emellett az erőművek telepítéséhez földrengés biztos helyeket kell találni, az erőműveket a időjárási szélsőségekkel, természeti katasztrófákkal szemben is fel kell készíteni, illetve a radioaktív hulladékok hosszú távú tárolása is rendkívül komoly, összetett feladat.
Az éghajlatváltozással összefüggő, egyre szaporodó extrém időjárási események komoly befolyással vannak az atomerőművekre, sűrűsödtek a biztonsági megfontolásból történő leállások, amelyek energiaveszteséget okoznak.
A 90-es években átlagosan 5 évente volt 1 kényszerű leállás, mára ez 2 évente 3-ra növekedett.
A hőség jelenti az egyik legnagyobb gondot, mert ilyenkor a természetes hűtőmegoldások (az atomerőművek nagy részét folyó, vagy más vízforrás mellé telepítik) a nagy meleg miatt nem működnek hatékonyan, illetve a nagy viharok, hurrikánok és árvizek miatt is gyakoriak a biztonsági kihagyások.
Komoly viták vannak az atomenergia és a földgáz kizöldítése körül:
2022 február elején az Európai Bizottság feltételekkel ugyan, de a fenntartható energiaforrásokkal azonos elbírálás alá vette - tehát zöldnek tekinti - a nukleáris és a földgázenergiát.
Számos kritika született a döntéssel kapcsolatban - főleg a fosszilis földgáz kizöldítésével kapcsolatban. A bizottság kiemelte, hogy szükség van rájuk a klímasemlegességre való átmenetben. A földgázzal kapcsolatban kiemelték, hogy a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenethez szükséges (a földgázt nemcsak erőművek, hanem háztartások is felhasználják pl. fűtéshez, főzéshez), az atomenergiánál pedig megszabták, hogy teljesítenie kell a nukleáris biztonsági- és a környezetbiztonsági követelményeket.
2022 júniusában az Európai Parlament leszavazta javaslatot: elismerték az atomenergia és a földgáz szerepét a stabil energiaellátás biztosításában a fenntartható gazdaságra való átállás során, de úgy vélik, hogy a javasolt szabványok nem tartják tiszteletben a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó feltételeket.
Ezzel sem az atomenergia, sem a földgáz nem tekinthető zöld energiának, így az uniós támogatások sem vehetőek igénybe a termelésére és használatára. Az állásfoglalásról a parlament plenáris ülése is szavazni fog - ha a képviselők abszolút többsége kifogásolja fogja a javaslatot, akkor a bizottságnak vissza kell vonnia, vagy módosítania kell azt.
Ehhez komoly technológiai fejlesztések szükségesek, illetve az is elengedhetetlen feltétel, hogy az áram előállítók- és szolgáltatók ne mindenáron és minden eszközzel - újabb atomerőművek telepítésével - az egyre növekvő áramigény kiszolgálására törekedjenek, hanem éppen ellenkezőleg!
Értessék meg az emberekkel, hogy az áram előállításának, szállításának és felhasználásának nagyon komoly anyagi és környezeti költségei vannak, ezért az árammal való takarékosságra, az energiafelhasználás mérséklésére ösztönözzék őket!
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatói 2022-es jelentése [1] a világgazdaság súlyos problémáiról számol be.
Az emberi társadalom gondjai (nemzetközi politikai válság, járványok, sűrűsödő fegyveres konfliktusok, háborúk) mellett a környezeti válság (természeti erőforrások hiánya, állat- és növényfajok kihalása, szélsőségekkel járó klímaváltozás) is tovább mélyül.
Ráadásul több éves visszaesés után 2020-ban ismét emelkedett a bevethető nukleáris robbanófejek száma, 2021-ben pedig a világméretű katonai kiadások több, mint kétmilliárd dolláros rekordmagasságot értek el.
Ezek az egymást erősítő események nagyon kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi biztonsági helyzetre, ezért számos környezetvédelmi szakértő, illetve a SIPRI kutatói felhívják a figyelmet arra, hogy a világ fordulóponthoz érkezett.
Dan Smith, a SIPRI elnöke kiemelte:
Annyi mára már bizonyos vált, hogy a klímaváltozás bármilyen atombombánál, vagy atomerőmű balesetnél nagyobb veszélyeket rejteget magában.
A földi éghajlat megváltozása sokkal nehezebben kontrollálható, befolyásolható folyamat, nagyon kiszámíthatatlan és ráadásul nagyon keveset tudunk a várható hatásairól.
Ez a változás mindenkire egyformán hat, anyagi, vagy társadalmi szinttől függetlenül.
Nem lehet előle elbújni, vagy elmenekülni.
Létezik egy képzeletbeli óra, a végítélet órája, amelyet a BAS (Bulletin of the Atomic Scientists) tudósai [5] hoztak létre, hogy felhívja figyelmet az emberiség túlélését fenyegető legnagyobb veszélyekre.
Mutatóit a veszélyek nagyságától függően állítják az éjfélhez képest (ami 2022-ben 100 másodpercre áll onnan - legtávolabb, 17 percre 1991-ben, a hidegháború végén volt az éjféltől).
Az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek a tudósok szerint jelenleg a koronavírus-járvány mellett az atomháború, a klímaváltozás és a hamis digitális információk (az internetalapú információs háború).
A Norvégiához tartozó Spitzbergák nevű sarkvidéki szigeten található Nemzetközi Magbunkerben (világvége bunkerben) több, mint egymillió különféle élelmiszernövény faj magjait őrzik 120 méterrel a föld alatt -18 Celsius-fokos hőmérsékleten.
A világon ugyan több mint ezer magbank létezik még, de a Spitzbergákon lévő "mindenbiztos" magbank számít a legbiztosabbnak - a célja pedig az, hogy a magokat egy esetleges globális katasztrófa (atomháború, világméretű járványok stb...) utáni időkre is megőrizzék.
Közös érdekünk, hogy soha ne kelljen felhasználni ezeket a magokat...
Szenzációhajhász világunkban ahogy minden más felkapott téma, úgy az újra és újra előkerülő klímaváltozás témaköre is egy idő után monotonná, elcsépeltté, lerágott csonttá válik és már csak csekély ingert tud kiváltani az emberekből.
Csakhogy van egy óriási különbség a mindennapos "szenzációs" hírek és a klímaváltozás között: míg az előbbiekre egy hónap elteltével már senki nem emlékszik, a klímaváltozás folyamatosan velünk van, nem évül el, sőt egyre erősebbé, egyre fenyegetőbbé válik.
A tudósok azért dolgoznak, hogy mindenki naprakész híreket kapjon és azért kapjuk egyre sűrűbben ezeket a híreket, mert a gondok is egyre sűrűsödnek.
Többféle szegénység létezik.
Az egyik típusú az anyagi, a pénzben mérhető szegénység, amely sajnos sokakat és egyre többeket érint.
Van a szegénységnek egy másik típusa is, amelynek kiváltó oka hasonlóan nagy - de más típusú - gondokat okoz: ez pedig a tudatlanság.
Ez azonban távolról sem iskolázottság kérdése, mert azokat a tudásokat, amelyeket őseink - akár csak a múlt század elején - még természetesnek vettek, már alig van honnan megszerezni.
A média nagy része felszínes, értéktelen tartalommal van tele (tisztelet a kivételnek), olyan információkat, műsorokat közvetít, amit az emberek hallani és látni akarnak, nem olyanokat, amilyenekre valójában szükségük lenne.
Kimerítően részletes, de teljességgel felesleges információkat kapunk a celebek életéről, azonban arról szinte semmit, hogy miként kellene harmonikusan együtt élnünk a körülöttünk élő természettel annak tönkretétele nélkül.
Már elérkeztünk ahhoz a korhoz (sőt már évtizedek óta benne vagyunk), amikor a fenntarthatóságnak mindennaposnak kellene lennie, amikor nagy szükségünk lenne jó ötletekre a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, vagy még inkább enyhítéséhez.
Gyakorlatban is jól használható, valóban fontos tudást azonban csak tudatos kereséssel leljük meg azokon a helyeken, ahol olyan gondolkodó és cselekvő emberek (és szervezetek) osztják meg őket, akik tudásukat gyakorlatban is alkalmazzák.
Például számos jó gyakorlat olvasható és sajátítható el otthonaink fenntartható vezetésével kapcsolatban a https://www.greenmatch.co.uk honlapon [12], természethez közelebbi életvezetéshez, energiafelhasználásunk hatékonyabbá tételéhez kaphatunk segítséget a https://www.conserve-energy-future.com weboldalon [13], a https://sustainabletravel.org honlap [14] pedig tanácsaival abban segít, hogyan lehetnek utazásaink kevésbé megterhelőek környezetünk számára.
Ha az interneten tudatosan keresünk, találhatunk más, bennünket érdeklő, hasonló témákat is - szerencsére folyamatosan nő azoknak az embereknek a száma, akik számára a fenntartható élet nem csak szavakban létezik, hanem gyakorolják és tapasztalataikat közzé is teszik.
Nem tehetjük meg, hogy grimasszal, aztán figyelmen kívül hagyással kezeljük ezeket az információkat, hanem a helyzet súlyosságának és fontosságának megfelelően kellene végre viszonyulnunk hozzájuk!
A világ nukleáris készletei (hasadóanyaggal működő fegyverei) óriási felelősséggel járnak együtt.
A nézetellentétek békés elrendezése azonban nemcsak a döntéshozóknál, hanem mindegyik társadalmi és hierarchiai szinten kiemelkedően fontos:
Az atomenergia békés célú felhasználása maga is veszélyes, nagy körültekintést igénylő iparág.
Amikor atomenergiáról van szó, két tábor - egy ellenzői és egy támogatói - érzékelhető, mindkettőnek komoly támogatói bázisa van.
Akik ellene vannak, azt mondják, hogy az atomenergia komoly veszélyt jelent a Föld bolygóra, minden kialakult életre.
Kockára teszi a jelenlegi és a jövő generációinak életfeltételeit.
Vitathatatlan környezeti és egészségügyi kockázatot jelent, ezért az egyre gyorsuló ütemben terjedő megújuló erőforrásoknak mihamarabb teljesen ki kell váltania a szénhidrogének mellett az atomenergiát is.
Akik mellette vannak, pedig azzal érvelnek, hogy szükség van a megújuló energiákra, de a nemzetek versenyképességi, klímavédelmi és ellátás biztonsági céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a békés felhasználású, megbízható, biztonságos és megfizethető atomenergia is.
Ehhez komoly technológiai fejlesztések szükségesek, illetve az is elengedhetetlen feltétel, hogy az áram előállítók- és szolgáltatók ne mindenáron és minden eszközzel - újabb atomerőművek telepítésével - az egyre növekvő áramigény kiszolgálására törekedjenek, hanem éppen ellenkezőleg!
Értessék meg az emberekkel, hogy az áram előállításának, szállításának és felhasználásának nagyon komoly anyagi és környezeti költségei vannak, ezért az árammal való takarékosságra, az energiafelhasználás mérséklésére ösztönözzék őket!
Annyi mára már bizonyos vált, hogy a klímaváltozás bármilyen atombombánál, vagy atomerőmű balesetnél nagyobb veszélyeket rejteget magában.
A földi éghajlat megváltozása sokkal nehezebben kontrollálható, befolyásolható folyamat, nagyon kiszámíthatatlan és ráadásul nagyon keveset tudunk a várható hatásairól.
Ez a változás mindenkire egyformán hat, anyagi, vagy társadalmi szinttől függetlenül.
Nem lehet előle elbújni, vagy elmenekülni.