Özönvízszerű esőzés
A FÖLD CSAPADÉKOS EGYENLÍTŐI TERÜLETEIN KÍVÜL EGYRE TÖBB HELYEN MÁSUTT IS HATALMAS PROBLÉMÁKKAL KÜZDENEK: ÖZÖNVÍZSZERŰ ESŐZÉSEKKEL ÉS VILLÁMÁRVIZEKKEL.
AZ ÁRVIZEKET OKOZÓ ÓRIÁSI MENNYISÉGŰ LEZÚDULÓ VÍZ MEGBÉNÍTJA A KÖZLEKEDÉST ÉS A GAZDASÁGOT, LEVONULÁSA UTÁN PEDIG FERTŐZŐ TERÜLET MARAD UTÁNA.
MIT TEHETSZ?
AZ EMBER OKOZTA ÉGHAJLATVÁLTOZÁS EGYES HELYEKEN SÚLYOS ASZÁLYT, MÁSUTT KEZELHETETLEN MENNYISÉGŰ CSAPADÉKOT EREDMÉNYEZ.
A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN ÉLJ KÖRNYEZETTUDATOSAN!
FOGD VISSZA AZ ENERGIAFOGYASZTÁSOD, CSÖKKENTSD A PAZARLÁSOD ÉS TÉRJ ÁT AZ EGÉSZSÉGES NÖVÉNYI ÉTRENDRE!
A Föld szubtrópusi és a trópusi területei mellett már a mediterrán és mérsékelt éghajlaton is évről évre előfordulnak egyre sűrűbbé váló, napokon-heteken át tartó esőzések és az ezt követő, mindent elöntő árvizek.
A termesztett növények, a betakarított termények és az épületek víz alá kerülnek és elpusztulnak, tönkremennek.
A rendkívüli esőzések a hatalmas, hömpölygő áradások mellett gyakran földcsuszamlásokat is okoznak, a folyók kilépek medrükből, a koszos, szürkés-barnás víz aláássa és tönkreteszi az utakat, a hidakat, elsöpri az épületeket és a vízszabályozó műtárgyakat [3].
A nedves, párás levegő és a talajvíz telítettsége miatt az árvíz levonulása utáni pangó vízzel borított területek gyakran még sokáig megmaradnak.
A szubtrópusi és a trópusi területek nemcsak az árvízzel küzdenek: emberéleteket veszélyeztető járványok, szúnyogok által terjesztett malária, sárgaláz és más betegségek ütik fel fejüket, vagy lesznek még agresszívebbek hetekkel, hónapokkal később is a visszamaradt, fertőző területeken.
A klímaváltozás hatása miatt már olyan helyeket is fenyegetnek a hirtelen, nagy mennyiségű csapadékot hozó esők - ráadásul teljesen kiszámíthatatlan módon, amelyekre korábban ez nem volt jellemző, vagy nem ilyen gyakorisággal.
Erre igen nehéz felkészülni: a városi infrastruktúra és a mezőgazdaság a legtöbb esetben nincs arra berendezkedve, hogy ilyen katasztrófákat csak minimális károkkal vészeljen át.
A heves esőzések oka az, hogy a melegedő éghajlat következtében a levegő egyre több vízgőzt hordoz.
Ha a földfelszín közeli levegő hőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedik, akkor 6-7 százalékkal több gőz kerül a légkörbe, ami sűrűbb felhőképződéssel és több csapadékkal (eső, jégeső, hó) jár együtt.
A levegőbe kerülő többlet gőz természetes hűtőhatással is együtt jár, mert a vízgőz részben elnyeli a nap infravörös sugárzását.
A többletvízgőz kicsapódása okozta katasztrofális esőzések egyenetlen eloszlású, helyi jelenségek.
Ha eloszlásuk egyenletesebb lenne, az távolabbi területeken is jótékony hatást fejtene ki.
Ez végeredményben azt jelenti, hogy ha egy vidéken sűrűbbek az esők, másutt szárazságra lehet számítani.
Óriási feladat és hosszadalmas folyamat egy elárasztott - akár városi, akár mezőgazdasági - területet helyrehozni.
Főleg azokon a trópusi helyeken válik kritikussá a belemosódott szeméttől telített, fertőző árvíz, ahol nagy a népsűrűség és a nélkülözés.
A szennyvíz elmossa az emberek hajlékát, élelemtartalékát, megművelt földjüket - tönkreteszi életfeltételeiket.
A holtpontból kibillenteni egy ilyen helyzetet gyakran csak komoly állami támogatással, illetve az emberek országhatárokon túlnyúló összefogásával lehetséges.
A klímaváltozás velejárója, hogy a csapadék egyre szélsőségesebb formában jelentkezik - a nagy szárazságokat nagy esőzések követik.
Az évi csapadékmennyiség gyakran tehát alig változik – azt a benyomást keltve, mintha minden rendben lenne, holott pont ennek az ellenkezője igaz.
Ahhoz, hogy a mezőgazdaság termelőképes maradjon, elengedhetetlen feltétel az eső, a víz jelenléte.
Ennek ellenére a nagy esők legnagyobb károsultja a mezőgazdaság, ezért a termőföldeken árvízmentesítő árkokkal igyekszik csökkenteni az időszakos árvizek és belvizek által okozott károkat.
A visszatérő, özönvízszerű esők és a folyamatos, hosszan tartó árvizek viszont más megoldásokat kényszerítenek ki: az árvíz okozta károkat az emberek a maguk módján, a tapasztalatokat felhasználva igyekeznek megelőzni, vagy legalább csökkenteni.
Cölöpökre építik házaikat, megvédve ezzel őket a hirtelen árvíz elől, illetve olyan terményekkel igyekeznek gazdálkodni, amelyek túlélik az időszakos, vízzel való elborítást.
De nem mindenkinek jut föld a gazdálkodáshoz és nem mindenkinek jut megfelelő fedél a feje fölé.
Ők a legsebezhetőbbek egy természeti katasztrófa esetén.
A környezeti hatások által előidézett klímaváltozás a természeti hatásokat is erősíti.
Ehhez a nemzetgazdaságok átalakítása szükséges - csökkenteni kell a nem megújuló energiahordozók felhasználását, illetve növelni és támogatni kell a megújulókét.
Egyéni szinten a környezettudatos, energiával mértéktartó viselkedés az alapja az élhető, közös jövőnknek.
A földi éghajlat megváltozása a csapadékos és száraz időszakok kényes egyensúlyára is hatással van.
Egyes helyeken óriási esőket okoz, másutt hetekig tartó, minden csapadékot nélkülöző aszályt.
2005 óta az árvizek száma 15-szörösére, a szélsőséges hőmérséklet okozta események 20-szorosára, az erdő- és bozóttüzek előfordulása pedig 7-szeresére nőtt, miközben az elmúlt 22 év a 20 legmelegebb év közé tartozott a mérések 1850-es kezdete óta.
Ezek a problémák itt léteznek, a jelenünkben és ha nem teszünk ellenük, a jövőnket még markánsabban fogják befolyásolni.
Az ember problémakezelése sokkal inkább a hiba detektálására (érzékelésére) van kiélezve, mint a megelőzésére: vagyis a hiba érzékelhető, aztán javításra kerül annak jellegétől függően.
Ez olyan, mint az egészségünk: sokszor fordul elő, hogy megbetegszünk, mert nem figyelünk eléggé az egészségünkre - aztán megyünk az orvoshoz, hogy segítsen rajtunk.
Jól megtervezett, betegségeket megelőző és egészségmegőrző diétás életmóddal (és sok mozgással) a betegségek többségét el lehetne kerülni, vagy könnyebben át lehetne vészelni.
A klímaváltozás helyi hatásai az ottani éghajlattól és környezeti sajátosságoktól is függnek, ezért egyes helyeken erősebben, máshol gyengébben érvényesülnek.
Ez könnyelművé teheti a megfigyelőt és hibás következtetéseket vonhat le: alulbecsüli a problémákat és emiatt nem fordít elegendő figyelmet a megelőzésre.
A megelőzéssel - szennyezéseink csökkentésével és környezettudatos magatartásunkkal - nagyon sokat enyhíthetnénk a jelenlegi és a várható problémákon egyaránt [4].
Az ISeeChange egy ingyenes alkalmazás (www.iseechange.org [1]), egy olyan platform, amely a legszemélyesebb szinten segít tudatosítani a klímaváltozást.
Az alkalmazás segítségével bárki nyomon követheti közvetlen környezete időjárását, annak változékonyságát és szokatlan megnyilvánulásait.
A megfigyelő maga is megoszthatja tapasztalatait, tanácsait, megoldási javaslatait és egy közösség részeként személyes értesítéseket kaphat másoktól, illetve akkor is, ha a közelben extrém időjárás várható.
A közösséggel megosztott tapasztalatok és információk növelik a résztvevők tudatosságát, ösztönzik a társadalmi együttműködést és elősegítik felkészülést a változó klíma okozta környezeti és éghajlati hatásokra.
Az ISeeChange klímatudósokkal, társadalomtudósokkal, várostervezőkkel, mérnökökkel és egészségügyi szakemberekkel együttműködő csapatának célja, hogy a sok-sok megosztott tapasztalatot felhasználva megértsük a természetet és az embereket érintő változásokat és hatékony megoldásokat fejlesszünk ki a klímaváltozással szemben, illetve azért, hogy elősegítsük a változásokhoz való alkalmazkodást.
A klímaváltozás hatása miatt már olyan helyeket is fenyegetnek a hirtelen, nagy mennyiségű csapadékot hozó esők - ráadásul teljesen kiszámíthatatlan módon, amelyekre korábban ez nem volt jellemző, vagy nem ilyen gyakorisággal.
Erre igen nehéz felkészülni: a városi infrastruktúra és a mezőgazdaság a legtöbb esetben nincs arra berendezkedve, hogy ilyen katasztrófákat csak minimális károkkal vészeljen át.
Óriási feladat és hosszadalmas folyamat egy elárasztott - akár városi, akár mezőgazdasági - területet helyrehozni.
Főleg azokon a trópusi helyeken válik kritikussá a belemosódott szeméttől telített, fertőző árvíz, ahol nagy a népsűrűség és a nélkülözés.
A szennyvíz elmossa az emberek hajlékát, élelemtartalékát, megművelt földjüket - tönkreteszi életfeltételeiket.
A klímaváltozás velejárója, hogy a csapadék egyre szélsőségesebb formában jelentkezik - a nagy szárazságokat nagy esőzések követik.
Az évi csapadékmennyiség gyakran tehát alig változik – azt a benyomást keltve, mintha minden rendben lenne, holott pont ennek az ellenkezője igaz.
Ahhoz, hogy a mezőgazdaság termelőképes maradjon, elengedhetetlen feltétel az eső, a víz jelenléte.
Ennek ellenére a nagy esők legnagyobb károsultja a mezőgazdaság, ezért a termőföldeken árvízmentesítő árkokkal igyekszik csökkenteni az időszakos árvizek és belvizek által okozott károkat.
A környezeti hatások által előidézett klímaváltozás a természeti hatásokat is erősíti.
Ehhez a nemzetgazdaságok átalakítása szükséges - csökkenteni kell a nem megújuló energiahordozók felhasználását, illetve növelni és támogatni kell a megújulókét.
Egyéni szinten a környezettudatos, energiával mértéktartó viselkedés az alapja az élhető, közös jövőnknek.
Az ember problémakezelése sokkal inkább a hiba detektálására (érzékelésére) van kiélezve, mint a megelőzésére: vagyis a hiba érzékelhető, aztán javításra kerül annak jellegétől függően.
Ez olyan, mint az egészségünk: sokszor fordul elő, hogy megbetegszünk, mert nem figyelünk eléggé az egészségünkre - aztán megyünk az orvoshoz, hogy segítsen rajtunk.
Jól megtervezett, betegségeket megelőző és egészségmegőrző diétás életmóddal (és sok mozgással) a betegségek többségét el lehetne kerülni, vagy könnyebben át lehetne vészelni.
A klímaváltozás helyi hatásai az ottani éghajlattól és környezeti sajátosságoktól is függnek, ezért egyes helyeken erősebben, máshol gyengébben érvényesülnek.
Ez könnyelművé teheti a megfigyelőt és hibás következtetéseket vonhat le: alulbecsüli a problémákat és emiatt nem fordít elegendő figyelmet a megelőzésre.
A megelőzéssel - szennyezéseink csökkentésével és környezettudatos magatartásunkkal - nagyon sokat enyhíthetnénk a jelenlegi és a várható problémákon egyaránt [4].