Metángáz mocsarak
A FÖLD ÉSZAKI FÉLTEKÉN FEKVŐ SZÁRAZFÖLDEK 22 SZÁZALÉKÁT KITEVŐ, ÉSZAK-AMERIKÁBAN ÉS ÉSZAK-ÁZSIÁBAN TALÁLHATÓ ÖRÖKKÉ FAGYOTT, PERMAFROSZT TERÜLETEK ÓRIÁSI METÁNGÁZ TELEPEKET TARTALMAZNAK.
EZEK A TERÜLETEK OLVADÁSNAK INDULTAK ÉS A SZÉN-DIOXIDNÁL 28-SZOR ERŐSEBB ÜVEGHÁZHATÁSÚ METÁNGÁZ A LÉGKÖRBE SZIVÁROG.
MIT TEHETSZ?
A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS FŐ OKOZÓJÁT, A LÉGKÖRBEN EGYRE NAGYOBB KONCENTRÁCIÓBAN JELEN LÉVŐ SZÉN-DIXOID TERMELŐDÉSÉT DRASZTIKUS ÜTEMBEN CSÖKKENTENI KELL.
CSÖKKENTSD SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁSSAL JÁRÓ, NEM MEGÚJULÓ ENERGIASZÜKSÉGLETED ÉS VÁLTS A KÖRNYEZETEDBEN ELÉRHETŐ ALTERNATÍV ENERGIATERMELÉSRE ÉS FELHASZNÁLÁSRA!
A klímaváltozás legfőbb oka az üvegházhatás növekedése [3].
A hőmérséklet növekedésének felgyorsulását természeti hatások is előidézhetik, legnagyobb mértékben azonban a különböző emberi tevékenységek felelősek érte.
Az ipari forradalom óta évről évre folyamatosan és egyre nagyobb mértékben juttatunk a légkörbe üvegházhatású gázokat, amelyek növelik a légkör alsó rétegének (a troposzférának) a hőmérsékletét.
A napból érkező energia és az üvegházhatás nélkülözhetetlen a földi élethez, azonban az emberi eredetű üvegházgázok a légkörbe beérkezett (kb. fele éri el a felszínt a levegőn és a felhőkön keresztül), majd a felszínről infravörös hő formájában kisugárzott hőenergia nagy részét csapdába ejtik (kb. 90 százalékát elnyelik, és újra kisugározzák), amivel lassítják a hőveszteséget az űr felé.
Minél nagyobb az üvegházgázok mennyisége a légkörben, annál hosszabb ideig melegíti a napból származó hőenergia a Földet, tehát annál magasabb lesz a hőmérséklet.
Észak-Amerika és Észak-Ázsia örökké fagyott (permafroszt) területein hatalmas kiterjedésű metángáz mocsarak vannak.
A metángázzal az a legfőbb probléma, hogy rendkívül erős üvegházhatású gáz.
Bár kibocsátása után rövidebb ideig - 10-15 évig - van a légkörben, szemben a szén-dioxiddal, ami akár kétszáz éven keresztül is melegítheti a földi klímát, a metángáz üvegházhatása 28-szor erősebb.
Senki sem tudja biztosan, hogy milyen hatással járna (fog járni) az összefüggő permafroszt területek felolvadása, azonban a szakértők fordulópontot jósolnak [9].
Ha a Föld északi féltekének 22 százalékát kitevő, Kanada és Szibéria örökké fagyott területei által jótékonyan foglyul ejtett metángáz (és szén-dioxid gáz) telepek a légkörbe szabadulnának, nagyon rövid idő alatt 5 tized Celsius-fokkal növelnék a Föld átlaghőmérsékletét.
Sőt, a 2020-as és 2021-es szibériai melegedés következtében mind az állandó, mint az időszakos permafroszt olvadása felgyorsult.
Ennek következtében a metánképződés is felgyorsult, mert metánt a lebontó mikrobák is szabadítanak fel, ugyanis a felolvadó talajban nagy mennyiségben megtalálható bomlatlan állati és növényi maradványokat a hőmérséklet emelkedésével már le képesek bontani és eközben metán szabadul fel.
Öngerjesztő folyamat is beindulhat: az egyre több jégbe zárt metán és szén-dioxid bekerül a légkörbe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést, emiatt pedig az olvadás is gyorsul.
Az olvadás más problémákat is felvet [11]: a fagyos talaj felengedő rétegeiből emberre is veszélyes kórokozók - mikrobák és vírusok - kerülhetnek elő a rég eltemetett sekély emberi, vagy állati sírokból (a tartósan fagyott talajba nem lehet mély sírokat vájni).
A felolvadó tájakra egyre többen vándorolhatnak ásványkincsek bányászatáért, amivel pedig egy onnan szerzett fertőzést az egész világon széthurcolhatják.
Az olvadás és a melegedő időjárás (a sarkkörön túl háromszor gyorsabban melegszik a környezet, mint máshol) miatt gyakoribbá válnak az erdőtüzek is, ami pedig az örökfagy megmaradásához nélkülözhetetlen tőzeget is pusztítja.
Az olvadó permafroszt nemcsak a klímára, hanem az sarkvidéki emberi infrastruktúrára és a jövő építési projektjeire is komoly hatással van. Az olvadó, instabillá vált, besüllyedő talaj miatt megreped a házak fala, megrongálódnak az utak, eltörnek a csővezetékek.
Az Északi-sarkvidéken a táj stabilitása a 0 Celsius-fokos küszöbtől függ - ezért a hőmérséklet emelkedésével sűrűsödnek a gondok is.
A globális felmelegedéssel összefüggésben van egy másik óriási probléma is:
Ez a tengerszint emelkedés mellett egy másik nagy fajsúlyú problémát is felvet: a fagyott mocsaras területek mellett a jégtakaróban is hatalmas mennyiségű, rabul ejtett metán és szén-dioxid van, amelyek a jégtakaró folyamatos elolvadásával a légkörbe kerülve szintén hozzájárulhat a folyamat öngerjesztővé válásához, ami elősegíti a további jégolvadást és egyúttal a felmelegedést is.
Az Északi-sark felett végzett, 50 ezer négyzetkilométert érintő felmérések szerint a permafroszt terület mintegy 2 millió pontján szivárog a metán a levegőbe [8].
A szivárgó pontok többsége az olvadás miatt keletkezett vízfelszín közvetlen közelében található.
A metánkibocsátásnak vannak természetes forrásai [7] - például a mocsarak és lápok oxigénszegény környezete, illetve vannak kevésbé természetesek - olyanok, amelyek közvetlenül az emberi tevékenységekhez köthetőek.
Részt vesznek a metánkibocsátásban a nagymértékű húsfogyasztás alanyai - a szarvasmarhák és más kérődző állatok (pl. juhok) - végbélgázukkal és kérődzésük során felböfögött gáz eleggyel.
A hatalmas területeken elnyúló rizstermesztés is metánkibocsátó.
A kitermelés (a fosszilistüzelőanyag-ipar az olaj- és gázfúrások közben nagy mennyiségű metánt szivárogtat és éget el (a földgáz 97 százalékban metánból van)), a szállítás (elosztócsövek), a tárolás (telephelyek szivárgásai), a meghibásodás és karbantartás, illetve a nem megfelelő elégetés (pl. fűtés) során annyi metán kerül a légkörbe, amely kiteszi az emberi tevékenységekhez köthető teljes növekedés kétharmadát.
A karbantartási munkák alatt kibocsátott metán teszi ki az összes olaj- és gázipari metánkibocsátás 8-12 százalékát, ami 20 millió jármű egy évre eső üvegházgáz kibocsátásával egyenértékű.
Az éves globális metánkibocsátás a becslések szerint 600 millió tonna. 200 millió tonna a vizes élőhelyek, illetve a permafroszt olvadása és az ott lebomló növények kibocsátása, a többi pedig emberi kibocsátás: a maradékból 150 millió tonna a mezőgazdaság érdeme(rizsföldek és kérődző állatok), több, mint 100 millió tonna származik a fosszilis tüzelőanyag-iparból, illetve mintegy 70 millió tonnával járulnak hozzá a városi hulladéklerakók és szennyvízrendszerek.
A modern mérések 1983-as kezdete óta 2020 után (15.3 ppb - parts per billion) 2021-ben mérték (17 ppb) a légkörben a legmagasabb metán koncentráció növekedést.
1984-ben légköri koncentrációja 1645 ppb volt, 2022-ben pedig már elérte az 1900-at [6] (az iparosodás előtt értéke 700 ppb volt).
A 2022-es légköri metángáz koncentráció tehát kb. 2 milliomodrésznek felel meg, de jelenléténél sokkal nagyobb mértékben felelős az üvegházhatásért.
A permafroszt területek olvadási ütemét, a fosszilis energiahordozók továbbra is ilyen nagy arányú felhasználását, a mezőgazdaság jelenlegi intenzív növekedését, illetve az egyre növekvő emberi populáció fokozódó igényeit figyelembe véve a kutatók [1][2] szerint a század végére 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez is vezethet a légkörbe jutó metán.
És ráadásul ezt még tetőzné a szintén emberi tevékenységekből időközben légkörbe jutó szén-dioxid is!
Ezért már ma el kell kezdenünk átgondolni a teendőket az elkerülésükre!
Egyes előrejelzések szerint a permafroszt olvadásának nemcsak negatív hatásai lehetnek, hanem pozitívak is [10].
Ha Szibériában felolvad az állandóan fagyott talaj, akár 2 millió négyzetkilométer is felszabadulhat a mezőgazdasági művelés számára és a területen szójabab-, kukorica- és búzaültetvények fognak megjelenni.
Az északi-sarki tengeri jég folyamatos olvadása pedig új hajózási útvonalat fog megnyitni, amely akár 40 százalékkal is lerövidítheti a Délkelet-Ázsiából Európába és Észak-Amerikába vezető szállítási időket.
Ezeket a gazdaság számára pozitívnak értékelhető hatásokat azonban nemcsak a saját hasznunkra fordíthatnánk, hanem arra is felhasználhatnánk, hogy ne rontsunk tovább a helyzeten: a felolvadt területekre erdőket is telepíthetnénk, illetve a vadállományt is gyarapíthatnánk - ezzel a klímának és a biodiverzitásnak is jót tennénk.
Az örökké fagyott, permafroszt területek olvadása az üvegházgázok egyre nagyobb mértékű kibocsátása következtében fellépő, a Föld minden pontját érintő felmelegedésnek tudható be.
Ehhez pedig a lehető leghamarabb drasztikusan le kell csökkentenünk üvegházgáz kibocsátásunkat minden szektorban.
Ha következetesen környezettudatos hozzáállással sikerülne lelassítani a sarki jégsapkák olvadását, nemcsak magában lenne óriási eredmény, de elősegítené a metángáz mocsarak olvadásának lelassítását (és talán megállítását) is.
Az emberek több csoportba oszthatók, ha a környezeti problémákra való reagálásról van szó.
Egy része tud róluk és szemléletváltozásával megtesz mindent a saját életében, hogy enyhítsen ezeken.
Az emberek más része egyáltalán nem tud ezekről a problémákról, megint mások viszont tudnak róla, de nem érdekli őket: "miért kellene foglalkoznom velük, megvannak a saját gondjaim, egyébként is olyan távol vannak, olyan távol állnak tőlem, hogy úgysem hatnak rám, sőt talán nem is léteznek" hangzik el a kijelentés, ami óriási felelőtlenség.
Szakértői vélemény [4] szerint csak teljes a szemléletmódváltás segíthet rajtunk:
Sokan az ipart és a mezőgazdaságot hibáztatják a klímaváltozásért. Ez azonban korántsem egyértelmű:
Nézz csak körül az életedben: járd körbe felépített otthonodat, menj be fürdőszobádba, nappalidba, konyhádba, éléskamrádba, nyisd ki a hűtődet és a ruhásszekrényedet, kapcsold be a tévédet és a számítógépedet, ülj be az autódba, intézz ügyeket, menj el moziba és étterembe.
Láthatod, hogy a gazdasági szektorok által megtermelt javak - a körülötted található tárgyak és szolgáltatások - többsége a kényelmedet, a mobilitásodat és a szórakozásodat szolgálja ki.
Igen összetett a feladat, mert mint annyi sok más földi probléma, a permafroszt területek olvadása is a globális felmelegedésben keresendő.
Az ENSZ 2021-es glasgow-i klímakonferencián (COP26) elhangzott, hogy 2030-ig legalább 30 százalékkal kell csökkentenünk az emberi metánkibocsátást, mert az 1900 ppb-t elérő légköri metánkoncentráció már tűzriadó!
A World Sustainability Collective szakértői [5] szerint csökkenteni kell az emberi eredetű metángáz-kibocsátásokat - meg kell szüntetni (vagy ha máshogy nem megy, be kell takarni talajjal) a hulladéklerakókat, meg kell állítani a szivárgásokat a gázkutaknál és a vezetékekben, szabályozni kell a biológiai emésztőrendszerek kibocsátásait, be kell szüntetni a szénbányászatot (vagy legalább ki kell szűrni a metánt a kültérre vezető ventilációkból), táplálkozási döntéseinkkel csökkenteni kell a mezőgazdaság kibocsátását, illetve fel kell térképezni (a globális metán szivárgást figyelő Tropomi (TROPOspheric Monitoring Instrument) műhold segítségével) és be kell vonni egy szabályozási rendszerbe a földgáz üzletág legnagyobb kibocsátóit.
A becslések szerint Földünk felmelegedése egyhatod részben a metán érdeme.
És ez csak a mai, pillanatnyi állapot.
A jövőben a sok más melegítő hatás mellett a metánkibocsátás is nőni fog.
Ezeket a globális felmelegedést elősegítő negatív hatásokat már ma el kell kezdenünk visszafogni (sőt, már jóval korábban el kellett volna kezdenünk), hogy esélyünk legyen enyhíteni az éghajlatváltozás negatív hatásait.
A felmelegedés lassú folyamat volt, kezdetét a 18. századi ipari forradalomtól számítjuk.
Lassúsága miatt az emberek hozzászoktak a változásokhoz - már csak azért is, mert a szennyezéseket akkoriban még jórészt csak regionális, helyi problémaként érzékelték, a globális hatásuk kevésbé érződött.
Ez a tendencia mára teljesen megváltozott.
Egyre több helyen számolnak be környezeti és természeti katasztrófákról: annyi helyen sérülnek, vagy omlanak össze az évmilliók óta hibátlanul működő természeti folyamatok, hogy az ember csak kapkodja a fejét és csak néz, nem is tudja, mit tegyen.
A klímaváltozás lassú folyamat volt, de mi alaposan felgyorsítottuk, ráadásul ijesztően rövid idő alatt.
Csodálatos Földünk egészsége nem jár olyan lemondásokkal, ami az életminőségedet csökkenti.
Tetteidért cserébe viszont büszkén kihúzhatod magad, hiszen mindent megtettél, hogy közös jövőnk élhetőbb legyen!
Ehhez pedig a lehető leghamarabb drasztikusan le kell csökkentenünk üvegházgáz kibocsátásunkat minden szektorban.
Ha következetesen környezettudatos hozzáállással sikerülne lelassítani a sarki jégsapkák olvadását, nemcsak magában lenne óriási eredmény, de elősegítené a metángáz mocsarak olvadásának lelassítását (és talán megállítását) is.
Sokan az ipart és a mezőgazdaságot hibáztatják a klímaváltozásért. Ez azonban korántsem egyértelmű:
Nézz csak körül az életedben: járd körbe felépített otthonodat, menj be fürdőszobádba, nappalidba, konyhádba, éléskamrádba, nyisd ki a hűtődet és a ruhásszekrényedet, kapcsold be a tévédet és a számítógépedet, ülj be az autódba, intézz ügyeket, menj el moziba és étterembe.
Láthatod, hogy a gazdasági szektorok által megtermelt javak - a körülötted található tárgyak és szolgáltatások - többsége a kényelmedet, a mobilitásodat és a szórakozásodat szolgálja ki.
Csodálatos Földünk egészsége nem jár olyan lemondásokkal, ami az életminőségedet csökkenti.
Tetteidért cserébe viszont büszkén kihúzhatod magad, hiszen mindent megtettél, hogy közös jövőnk élhetőbb legyen!