Tengeri szemétfolt
BAJBAN VANNAK A FÖLD 70 SZÁZALÉKÁT BORÍTÓ, KÖRNYEZETI ÁRTALMAK MIATT MÁR ELEVE MELEGEDŐ ÉS SAVASODÓ TENGEREI ÉS ÓCEÁNJAI.
NAGY ORSZÁGOK, KONTINENSEK NAGYSÁGÁHOZ MÉRHETŐ, MŰANYAGBÓL, CIGARETTACSIKKBŐL ÉS MÁS, ÉLŐVILÁGOT BESZENNYEZŐ ANYAGOKBÓL ÁLLÓ ÓRIÁSI SZEMÉTHALMOK ÚSZNAK RAJTUK ÉS MERÜLNEK EL BENNÜK.
MIT TEHETSZ?
CSÖKKENTSD KOMMUNÁLIS, MŰANYAG ÉS VESZÉLYES HULLADÉKOD MENNYISÉGÉT!
GLOBÁLISAN AZ EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAGOK TÖBB, MINT 90 SZÁZALÉKA NEM KERÜL ÚJRAFELHASZNÁLÁSRA!
TÁMOGASD A HULLADÉK CSÖKKENTÉSÉRE, TERMÉSZETBE KERÜLÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA ÉS A TENGEREK MEGTISZTÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ TÖREKVÉSEKET!
EZEK SIKERE, VAGY KUDARCA NAGYBAN BEFOLYÁSOLNI FOGJA A FÖLDI ÉLET ALAKULÁSÁT!
A tengeri szemétfoltok az emberek hanyagsága és nemtörődömsége miatt keletkeznek.
Számuk egyre nő és egyesek már hatalmasra, országnyi méretűre duzzadtak.
Elképzelhetetlenül nagy gondot okoznak a tengerek élővilágának.
Évente másfél milliónál is több tengeri állat (halfaj, emlős és madár) pusztul el azért, mert valamilyen módon érintkezésbe kerül a vízbe dobott műanyaggal - megeszik a műanyagot, belebújnak, vagy rájuk tekeredik és akadályozza őket mozgásukban, légzésükben.
Felfoghatatlan, fél Európányi (!) méretű műanyagból álló szemétsziget úszik a Csendes-óceán déli részén.
És ez csak egy szemétfolt - az áramlatok az óceánok bizonyos pontjain összehordják az úszó szemetet és azok óriási területeken összegyűlnek.
Az összegyűlt műanyag idővel, a nap UV (ultraviola) sugárzása és a hullámzás hatására levesszerűre szétaprózódva mikroműanyaggá válik és még veszélyesebb lesz: bejut az állatok légzőszervébe és a gyomrába - így a táplálékláncokat is megfertőzi, gyengíti.
A műanyag egy része nem marad a felszínen - lemerül a tenger mélyebb részeire és ott teszi tönkre az életet.
A valaha élt legnagyobb ismert állat, a 30 méteres hosszt és 150 tonna testtömeget is elérő kék bálna tömegénél 1 milliószor több!
Ez a mennyiség már meghaladja a felfoghatatlan szintet...
Ez akkora mennyiség, mintha egy tele kukásautót percenként a tengerbe dobnánk...
Egyszerűen érthetetlen, hogyan lehetséges ez.
Azok a tengerek és óceánok kerültek miattunk veszélybe, amelyek már évmilliárdok óta a Földön vannak és azóta végzik a földi élethez szükséges felbecsülhetetlenül fontos feladataikat.
A tengerekbe kerülő műanyag hulladék a tengeri áramlatok útján - szétaprózódott mikroműanyag formájában - már az Északi-sarkot is elérte és a teherhajózás szennyezései, illetve az egyre bővülő nagyüzemi halászat mellett most már a műanyag is pusztítja az itt található egyedülálló ökoszisztémát.
Kutatási becslések szerint [3][4] a Föld óceánjaiban 51 billió mikroműanyag lebeg (ez a szám 500-szor nagyobb, mint amennyi csillagot becsléseink szerint a világűr tartalmaz).
De nemcsak a víz felszínén és a fenéken vannak mikroműanyagok, hanem a teljes vízoszlopban: a kutatók ellentmondásokat találtak a tengerekbe áramló műanyag és az ott kimutatott szennyezés becslése között és megvizsgálták a mélyvizet is.
A különbséget a vízoszlop tartalmazza, az elaprózódott és elsüllyedt műanyagot a mélyben a tengeri áramlatok gyűjtik össze és koncentrálják kisebb területekre, illetve szállítanak távolabbra.
A mikroműanyagok hosszú ideig lebegnek és kis területeken való összegyűlésük által megnő az esélye, hogy a részecskeevő állatok elfogyasztják őket és bejutnak a táplálékláncba, vagy akadályozzák az állatok légzését.
A felszínen elsősorban műanyag csomagolásokból származó polimerek (polietilén, polipropilén) dominálnak, az alsó rétegekben pedig a nagyobb sűrűségű, festékekben található alkidgyanták és a ruhák és halászhálók készítéséhez használatos poliamidok találhatóak nagyobb arányban.
Az elaprózódott mikroműanyag mellett az apró, lencseméretű műanyag pelletek (különböző vegyszerek, fosszilis tüzelőanyagok keverékét tartalmazó műanyag feldolgozási alapanyagok - általában polipropilén, polisztirol, vagy polivinil-klorid) is nagyon komoly veszélyforrások és tartósan szennyező anyagok a természetes vizekbe kerülve - legalább akkora károkat okozhatnak, mint az olajszennyeződések.
A tengeri madarak, halak, teknősök, delfinek, bálnák és más vadon élő állatok gyakran tévesztik össze a táplálékkal ezeket a mérgező szivacsként is működő anyagokat (a vízbe bekerült más szennyező vegyi anyagokat rájuk tapadva összegyűjtik) és elfogyasztják őket és rendszerint el is pusztulnak tőlük - mérhetetlen károkat okozva ezzel a tengereknek és a halászati iparágnak.
A műanyag pelletek a tengeri áramlatokkal évtizedekig keringenek az óceánban, mielőtt kimosódnának a partra, ezért egy tanulmány szerint [6] a káros baktériumok (pl. az E coli, vagy a kolera) "tutajaként" (műanyag rafting) is szolgálnak: elszállítják a kórokozókat a szennyvíz- és a mezőgazdasági lefolyókból a fürdővizekbe, de még a kagylók héjába is.
Évente 230 ezer tonnányi műanyag pellet kerül az óceánokba - tömegük szerint a gépjárművek gumijainak kopásakor keletkező abroncspor után a második legnagyobb mikroszennyező források az óceánban.
Leginkább műanyag gyártási folyamatok során (tenger- vagy folyóparti üzemek), illetve tengeri szállítási balesetek esetén.
2021 májusában az X-Press Pearl konténerhajó kigyulladt és elsüllyedt az Indiai-óceánban Sri Lanka térségében.
Minden arra mutatott, hogy súlyos olajszennyezés történik a tartályokból kiszabaduló 350 tonnányi fűtőolaj és a rakomány részét képező marónátron, metanol és a műtrágya alapanyagként szolgáló salétromsav miatt, de végül az igazi nagy problémát a 1680 tonna műanyag pellet váltotta ki.
A partokat 750 kilométer hosszan lepte el a műanyag (vagy elsüllyedve a tenger aljára került), több száz delfin, bálna és teknős, illetve pontosan meg sem határozható számú hal és tenger madár esett áldozatul.
A fentiekből levonható a következtetés, hogy milyen komoly ökológiai problémákat okoz a technikai fejlődésünk egyik alapjául szolgáló műanyag.
Állj meg egy pillanatra és gondolj bele ennek a jelentőségébe. Alig több, mint két tucatnyi évről beszélünk. Hány éves leszel akkor? És a gyermekeid?
A tengerekbe betorkolló teleszemetelt folyókból, a teherhajó katasztrófák rakományaiból, a hajózás és a halászat hátrahagyott szemeteiből és kiszolgált eszközeiből, a tengerparti turizmusból, a válogatás nélkül kidobott szemétből illetve abból, hogy a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a mindent ellepő szemétáradattal.
A feljebb már említett műanyag rafting nemcsak a műanyag pelletekre igaz: az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva hatalmas távolságokat tesznek meg nemcsak a kórokozók, hanem az idegenhonos, betolakodó fajok is, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.
Az idegen fajok kiszoríthatják természetes élőhelyeikről az őshonos fajokat, betegségeket hordozhatnak, újabb terheket róva a már most a túlhalászat és szennyezés sújtotta vízi és - a tengerpartra kisodródva - a szárazföldi ökoszisztémákra.
A tengeri műanyaghulladékok mennyiségének elmúlt két évtizedben tapasztalt drasztikus megnövekedése miatt ma már több tízezer faj képes bárhonnan bárhová eljutni.
A tengeri műanyaghulladék többnyire nemzetközi vizeken gyűlik össze, így egyik kormányt sem érdekli, ezért az eltakarításával kapcsolatos munka a magánadományokból fenntartott alapítványokra hárul.
A világ óceánjaiban a tengeri áramlatok - a sok-sok vándorló hulladék mellett - 5 óriási szemétszigetet hordtak, tömörítettek össze.
Vannak ígéretes próbálkozások a szemét tengerből való eltávolítására, példásul, hogy különböző terelők a tengeri áramlatok segítségével a gyűjtőpontokhoz sodorják a szemetet, ahol a szemét összegyűjthető és elszállítható újrahasznosítás céljából (The Ocean Cleanup [8]), illetve rugalmasan hajlítható, vízfelszínen úszó hosszú eszközzel és a két végén egy-egy hajó segítségével bekerítik a hullámzó hulladékot, majd kiemelik (SodaStream "Holy Turtle").
The Ocean Cleanup kifejlesztette az első méretezhető megoldást arra is, hogy a tengerekbe és óceánokba betorkolló folyókban helyez el hulladék befogó eszközöket, hogy a hulladék el se érje az óceánokat - világszerte 1000 folyó megfékezésével törekszenek arra, hogy a hulladékbefogók telepítésétől számítva 5 éven belül 80 százalékkal csökkentsék a folyami hulladékok óceánokba jutását.
Ezeken kívül sok más tisztítási kísérlet létezik még, azonban van három nagy gond: sokkal több műanyag szemét képződik, mint amennyit el lehet takarítani, a folyókba kerülő műanyagszennyezés továbbra is veszélyezteti azok élővilágát, illetve 70 év műanyag szemetét eltakarítani elképzelhetetlenül nagy feladat - főleg úgy, hogy egy része már alámerült és összegyűjtésre elérhetetlen lett.
Folyamatosan és módszeresen szennyezzük velük a természetet.
Át kell reformálnunk és újra kell értelmeznünk a műanyag létrehozást és felhasználást.
El kell felejtenünk az egyszer használatos, vagy újrahasznosításra alkalmatlan/nagyon körülményes (pl. polisztirol alapú), illetve újrafeldolgozásra (vagy szegényebb országokban annak kiépítésére) nem megfizethető, nem kifizetődő műanyagot: többek között a kávés- és üdítős poharakat, a kiszállítós és gyorséttermi ételtároló dobozokat, a műanyag palackokat, a nejlon zacskókat!
Nézz bele a hűtőgépedbe. Mennyi olyan étel, vagy ital van benne, amely műanyag csomagolásban van és miután elfogyasztottad belőle a tartalmát, a csomagolással nem tudsz kezdeni semmit?
Nagyrészt ezekről van szó.
Az idézet a műanyag problémaköre mellett az összes többi környezeti károkozásunkra, szennyezésünkre is rámutat.
Az Oxfordi Egyetem, a Leedsi Egyetem, az Ellen MacArthur Alapítvány és 17 szakértő, kiegészítve az elemzéseket elkészítő több, mint száz konzultánssal és független szakértővel (köztük többek között műanyagipari mechanizmusokat ismerő szakemberekkel és civil társadalmi aspektusokban járatos specialistákkal) 2021-ben létrehozta a "Műanyag hullám megtörése" nevű tanulmányt [1].
A tanulmány és az azt alátámasztó kutatás szerint alig maradt időnk az óceánok megmentésére: rohamtempóban kell csökkenteni az emberiség által felhasznált - és eldobált - műanyagokat és gyártásukat ahhoz, hogy az óceánok ne váljanak holt vizekké - 2040-re 80 százalékos csökkentés talán elegendő lehet.
A kutatás szerint 29 éve van az emberiségnek arra, hogy megmentse az óceánokat attól a műanyagtól, amelynek aranykorát a korántsem távoli 1950-es évektől számítjuk.
A kutatás a műanyaghasználatról való eltávolodásra ösztönöz, intenzívebb helyettesítést szorgalmaz és olyan hatékonyabb hulladékgazdálkodási modellt ír le, amely rendszerszintű változtatásokkal elősegíti, hogy az óceánok műanyag szennyezésének problémája egy generáción belül megoldhatóvá váljon.
Végeredményben megmutatja a körforgásos gazdaság megteremtésének módjait és ezen keresztül a hulladék megszüntetésére ösztönzi az emberiséget.
A műanyag ellen vívott harc sikeres kimenetele érdekében a műanyag csomagolást gyártó és felhasználó iparágnak újra kell terveznie rendszereiket és üzleti modelljeiket.
Minimalizálni kell az eldobható műanyag csomagolások gyártását és fokozni kell a műanyag újrafeldolgozást.
Ezzel változtatásra készteted csomagolást gyártókat, hiszen amit nem lehet eladni, nem érdemes gyártani sem!
A "csapvíz vagy palackozott ásványvíz" kérdése érinti a minőségbeli, illetve az árbeli különbséget, illetve az eldobott PET palackokból származó mérhetetlen műanyagszennyezés témakörét is.
Valóban akkora a különbség a csapvíz és a palackozott víz között, hogy akár az 500-1000-szeres árat is hajlandóak vagyunk kifizetni az utóbbiért?
A Natural Resources Defense Council már 1999-ben igazolta, hogy "nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak, vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél", illetve "a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz".
Sőt a Food & Water Watch 2018-as kutatása [2] szerint a palackozott vizek már 64 százaléka tekinthető egyszerű csapvíznek - a csapvíz változatlan formában, vagy esetleg kissé megszűrve kerül a palackokba.
Tehát minden olyan területen, ahol a bevizsgálás a csapvizet az iható, fogyasztható kategóriába sorolja, nem lenne szükség a palackozott ásványvízre.
A palackokon található lejárati dátum nem a benne lévő vízre (amelybe a palackozás során korántsem egészséges mikroműanyagok is belekerülhetnek), hanem a flakonra vonatkozik: ezután ugyanis a különböző vegyi anyagok elkezdenek kioldódni belőle.
PET palackok: a palackozottvíz-ipar évente körülbelül 50 millió hordó olajat használ fel a gyártástól a szállításig (ez kb. 3.5 millió háztartás éves energiaellátását fedezné), 1 tonna PET palack előállítása során 3 tonna szén-dioxid termelődik, tehát 1 kilogrammnyi palack legyártása 3 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár.
Évente több tízmillió tonna szén-dioxid kibocsátásért felelősek az ásványvizek...
2017-es adatok alapján 260 milliárd 1.5 literes palackot és 782 milliárd 0.5 literes palackot gyártottak le. Ezek a palackok az esetek többségében kidobva a szeméttelepeken és a természetben végzik, elpazarolva az előállításukhoz szükséges felfoghatatlan nagyságú nyersanyagot és energiát.
Sok-sok helyen olajfoltok színezik el felületüket - nem csak olajkatasztrófákból származó, az külön témakör - hanem a tengeri hajózás és kizsákmányolás szennyezéseiből fakadóan, illetve annyira tele vannak úszó, lebegő és elmerült szeméttel, hogy az ép ésszel fel nem fogható.
Akkora a probléma, hogy a nagyobb szemétfoltok már az űrből is látszanak!
Nézd meg akár a kommunális, akár a szelektív hulladékod mennyiségét és fajtáját!
Egyébként megkérdezted már magadtól, hogy miért van kommunális hulladékod?
Ha van, az egyetlen elfogadható tevékenység az, hogy megnézed a tartalmát és megpróbálsz mindent kiváltani újrafelhasználható és újrafeldolgozható anyagokra, illetve szelektíven gyűjtöd a hulladékod.
A műanyag ellen vívott harc sikeres kimenetele érdekében a műanyag csomagolást gyártó és felhasználó iparágnak újra kell terveznie rendszereiket és üzleti modelljeiket.
Minimalizálni kell az eldobható műanyag csomagolások gyártását és fokozni kell a műanyag újrafeldolgozást.
Ezzel változtatásra készteted csomagolást gyártókat, hiszen amit nem lehet eladni, nem érdemes gyártani sem!
Sok-sok helyen olajfoltok színezik el felületüket - nem csak olajkatasztrófákból származó, az külön témakör - hanem a tengeri hajózás és kizsákmányolás szennyezéseiből fakadóan, illetve annyira tele vannak úszó, lebegő és elmerült szeméttel, hogy az ép ésszel fel nem fogható.
Akkora a probléma, hogy a nagyobb szemétfoltok már az űrből is látszanak!
Nézd meg akár a kommunális, akár a szelektív hulladékod mennyiségét és fajtáját!
Egyébként megkérdezted már magadtól, hogy miért van kommunális hulladékod?
Ha van, az egyetlen elfogadható tevékenység az, hogy megnézed a tartalmát és megpróbálsz mindent kiváltani újrafelhasználható és újrafeldolgozható anyagokra, illetve szelektíven gyűjtöd a hulladékod.