Villámlás
A VILLÁMLÁS NAGYON VESZÉLYES TERMÉSZETI KÉPZŐDMÉNY, EGY ELEKTROMOS GÁZKISÜLÉS, A VIHAROK KÍSÉRŐ JELENSÉGE.
A VIHARFELHŐBEN TÖLTÉSSZÉTVÁLÁS KÖVETKEZTÉBEN TÖBB MILLIÓ VOLT FESZÜLTSÉG GENERÁLÓDIK ÉS A LÉTREJÖVŐ VILLÁMCSATORNÁBAN TÖBB TÍZEZER AMPER ÁRAMERŐSSÉG INDUL EL A FÖLDFELSZÍN FELÉ.
MIT TEHETSZ, HA VIHARBA KERÜLSZ?
A 30-30-AS SZABÁLYT BETARTVA KERESS VÉDETT HELYET A VILLÁMOK, A HEVES SZÉLLÖKÉSEK ÉS A LEZÚDULÓ ESŐ ELŐL, FIGYELVE ARRA, HOGY ELKERÜLD A KIEMELKEDŐ TÁRGYAKAT ÉS A NYÍLT VÍZFELÜLETEKET!
HA TANÚJA VAGY VILLÁMCSAPÁS OKOZTA BALESETNEK, SEGÍTS A BETEGEN!
ÉLETET MENTHETSZ AZ ELSŐSEGÉLY TANFOLYAMON SZERZETT ISMERETEIDDEL!
A viharok kísérőjelensége, a villámlás nem csak egy rendkívül látványos jelenség, hanem egy igazán veszélyes természeti hatás is.
A villám olyan elektromos gázkisülés, amely felhők és talaj között, felhőn belül, illetve felhők között is létrejöhet.
A folyamat azzal kezdődik, hogy a zivatarfelhőben a légtömegek intenzív mozgása és a cseppképződés során súrlódás, ütközés, majd töltésszétválás történik.
A töltések felhalmozódása során az eltérő töltöttségű (eltérő polaritású) részek miatt töltéskülönbség jön létre, amit a villámlás egyenlít ki.
A felhőn belüli, vagy felhők közötti villámok jellemzően kisebb energiával rendelkeznek és a felhők eltérő polaritású részein jönnek létre.
Az élőlényeket leginkább érintő felhő és talaj közötti villám akkor jön létre, ha a térerősség (potenciálkülönbség) annyira megnő a felhő és a talaj között, hogy a levegő már nem képes tovább elszigetelni a két ellentétes töltésű pontot és kialakul közöttük egy csatorna, amelyen keresztül aztán megindul az elektromos kisülés.
A villámlás mindössze 2 tizedmásodpercig tart, sebessége eléri a 180 kilométert másodpercenként, a villámcsatornában 30 ezer amper áramerősség is felléphet.
A villámlást követő mennydörgés úgy jön létre, hogy a villámcsatornában futó elektromos kisülés 30 ezer Kelvint elérő hőmérséklete hirtelen több ezer Celsius-fokra felmelegíti a környező levegőt, ami kitágul és ezáltal összeütközik a környező légtömegekkel és ez óriási robajjal jár.
A villámok kékes színét a hirtelen felforrósodott levegőben lebomló nitrogén fénye adja.
Az, hogy miért nem villámlik és dörög egyszerre, abból fakad, hogy a villám fényének és hangjának terjedési sebessége különböző.
A villámcsapás helye a megfigyelő közötti távolságot a fény (terjedési sebessége 300 ezer kilométer másodpercenként) sokkal gyorsabban teszi meg, mint a hang (terjedési sebessége 330 méter másodpercenként) - ezért látjuk előbb a villámlást és csak utána a hangját.
A becslések szerint évente 24 ezer ember hal meg villámcsapásban és 10-szer ennyien sebesülnek meg (a villámlás közvetlen környezetében tartózkodók is megsérülhetnek tőle, illetve villám által felgyújtott erdő, esetleg járműre rádőlő fa is okozhat komoly sérüléseket, egészségügyi problémákat).
Az előrejelzések pontosításával és a mindenki számára elérhető, megfelelő tájékoztatás biztosításával a villámok létrejöttével és hatásával kapcsolatban, illetve a vihar veszélyeihez igazodó viselkedéssel és megfelelő elsősegélynyújtással.
A villámcsapás áldozata égési sérüléseket szenved el, illetve látási-, hallási- és egyensúlyzavarok lépnek fel nála, amelyek tartósak is lehetnek.
A balesetet szenvedett ember azonnali segítségre szorul.
Fel kell mérni az állapotát - magánál van-e, ha nem, akkor lélegzik-e, van-e pulzusa - és aszerint kell cselekedni.
Nagy segítséget jelentenek egy elvégzett elsősegély tanfolyami ismeretek, mert lehetséges, hogy életmentésre kell felkészülni.
A villámcsapás felgyújthatja a fákat és komoly tüzeket is okozhat a természetben, főleg száraz villámok esetén.
Szárazvillámok esetén nem esik az eső (vagy nem éri el a talajt), tehát nem tudja eloltani a villám által begyújtott száraz avart, vagy bozótot - a tűz gyorsan terjed, mert ebben a viharok kísérőjelensége, a szél is segíti.
Ilyen bozóttüzet eloltani óriási feladat - gyakran nem is lehetséges.
A villámcsapások ellen nincs hatékony védekezés, de odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet a balesetek számát.
Figyelmeztető jelek a hirtelen megerősödő szél és a megjelenő, nagy kiterjedésű, magas, sötét felhők.
Biztonságos menedék lehet egy épület, illetve egy bezárt autó is, mert az autó teste elektromosságot jól vezető fémötvözetekből készül, ezáltal megvédi az utasokat a villámcsapástól (Faraday-kalitka elv).
A villámcsapások okozta viharkárok igen nagy részét nem az épületbe csapó villám idézi elő, hanem az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség következményeként fellépő meghibásodás.
Az épületeket meg lehet védeni a közvetlen villámcsapás káros hatásaitól: az épület tetejére egy földelt fémrudat (villámhárítót) helyeznek, ami a becsapódó villám áramát a talajba vezeti.
Ha ilyenkor a természetben tartózkodsz, fokozott veszélynek vagy kitéve.
Nem szabad lebecsülni a villámcsapás veszélyhelyzetét - "hogy velem ilyen úgysem történhet meg".
Ha mégis megtörténik, túlélése esetén egy életre szóló sokk lesz.
A klímaváltozás negatív hatásai között szerepelnek az egyre pusztítóbb viharok is.
A villámok egy-egy vihar idején gyakoribbak lettek, szélesebb spektrumot világítanak be és hosszabbak is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Ez az ökológusok szerint elválaszthatatlan a klímaváltozástól, amely minden korábbinál nagyobb károkat okoz a Föld légkörének és élővilágának.
2014-ben David Romps, a Berkeley egyetem kutatója nagy felzúdulást keltett azzal a modelljével [2], amely szerint a villámlások gyakoribbak lesznek a bolygó felmelegedésével: minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel 12 százalékkal nő a villámcsapások esélye és ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, ez a növekedés az évszázad végére elérheti az 50 százalékot is.
Romps modellje nem túlzó: Sander Veraverbeke holland kutató az észak-kanadai és alaszkai fenyőerdőket sújtó villámokat tanulmányozta [3] és megállapította, hogy a sarkvidéki erdőkben évente 2-5 százalékkal nőtt a villám okozta tüzek száma az elmúlt 40 évben.
Az északi erdők sérülésének, letarolásának van egy további veszélye is: az üressé vált, kietlen területeken több napfény hatol be a permafroszt állandó jégtakarójába és az még intenzívebb olvadásnak indul.
A villámlások a trópusi erdőkben is nagy gondokat okoznak: a legnagyobb fák fokozott célpontjai és áldozatai a villámoknak. Ezeknek a fáknak az erdő életében azonban kulcsfontosságú szerepük van: a biodiverzitás központjai, rovarok lakhelyei, emellett ezek tárolják a víz és a szén-dioxid legnagyobb részét.
Steve Yanoviak kutató szerint [1] közvetlenül, vagy közvetve évente 190 millió trópusi fát öl meg a villám úgy, hogy a villám által eltalált és ledöntött fa átlagosan még további öt fát is megsebez.
A szélsőséges időjárás miatt erősebbé váló széllökések az emberi infrastruktúrát is veszélyeztetik: nem csak az épületeket rongálják meg, hanem kiszolgáltatottak ellene az áram- és kommunikációs hálózatok átviteli tornyai is.
Az áramhiány pedig sötétségbe borítja az érintett térséget, akadályozza a termelést és az információáramlást is.
Technológiai fejlődésünk eredményeképpen rendkívüli módon függünk az áramtól és a fosszilis energiahordozóktól - és ez utóbbi gyorsította fel a klímaváltozást is.
Az energia előállító szektor nem az energiafelhasználás csökkentésére ösztönzi a felhasználókat, hanem profitorientáltan az egyre fokozódó áramigények kiszolgálását helyezi előtérbe.
Ennek érdekében minden elérhető energiaforrást felhasznál, illetve újabb és újabb erőműveket hoz létre.
Az energiatermelés szektorban a megújuló energiatermelés ugyan fejlődik és lekörözte a szénalapú energiát, de összességében még mindig több energia származik fosszilis forrásokból (az emberi teljes üvegházgáz kibocsátás 25 százaléka terheli energiatermelés szektort). Miért? Azért, mert időközben az energiaigényünk soha nem látott mértékben nőtt. A Nemzetközi Energiaügynökség az utóbbi években egymás után regisztrálja a valaha volt legnagyobb áramigény-növekedéseket, az elemzők szerint pedig akkora a többletfogyasztásunk, mintha egy új India jelent volna meg a fogyasztók között...
A megújuló energiák, elsősorban a nap- és szélenergia szédületes fejlődésben vannak és versenyképessé váltak a szennyező energiaforrásokkal szemben - azonban valóban tiszta energia továbbra sem létezik.
A megújuló energiák hasznosítása, az elektromos hálózatok építése, az elektromos eszközök gyártása és felhasználása hatalmas anyag-, energia-, terület- és vízigénnyel, továbbá veszélyeshulladék-kibocsátással jár.
A tapasztalat az, hogy egy hatékonyabb technika bevezetését minden esetben a felhasználás növekedése követi és a veszélyt elsősorban nem az energiaforrások kimerülése, hanem felhasználásuk jelenti.
Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, ha sikerülne tömeges méretekben olcsó energiát előállítani, az végzetes módon felpörgetné a bolygó nyersanyagforrásainak felélését és átalakítását ipari hulladékká.
Nézz körül otthon és számold meg, hány árammal működő eszközöd van - 30, 40, vagy még több?
Óriási energiaigényű, folyamatos hűtést igénylő fizikai infrastruktúrák (szerver központok- és parkok) működtetik az internetet - az olcsónak számító adatforgalom, illetve adathasználat valójában hatalmas környezeti teher.
Ezen valamelyest akkor lehet segíteni, ha a digitális felhők, szociális és kereső szolgáltatások energiaigényét megújuló energiaforrásokból nyerik, illetve (a hűtést elősegítendő) hűvösebb klímájú helyekre telepítik a gépeket.
A földi termosztát legfontosabb elemei közé tartozik a nap, az óceánok, illetve az üvegházhatást létrehozó üvegházgázok és ezek természetes változásai (pl. a vulkáni tevékenységek növelik, a kőzetek mállása csökkentik a üvegházgázok mértékét).
Amíg a földi termosztát működik, addig a Föld lakható marad, azonban vannak olyan fajok, amelyek biológiai adottságaik miatt bizonyos küszöböket (lakhatósági tartományon kívül eső állapotokat) nem tudnak átlépni.
Pálfy József paleontológus, geológus, a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE-TTK) tanára erre vonatkozóan a következőket mondta egy 2023-as interjún [7]:
Sokunkkal, talán mindannyiunkkal megtörtént már, hogy valamilyen gazdasági válság következtében nem volt elég üzemanyag a kutakon, vagy nem volt volt elegendő alapvető élelmiszer (tej, étolaj, cukor, liszt stb...) a boltokban.
Mi volt a reakciónk? Pánikszerűen újra és újra igyekeztünk bespájzolni a hiánycikkekből minél többet, aztán abban bíztunk, hogy azalatt az idő alatt, amíg meg nem szűnik a hiány, kihúzzuk valahogy.
De gondolhatunk a feljebb már említett áramkimaradásra is. Mit csinálunk, ha napokig nincs áram? Vagy ha valamilyen okból akadozik a gáz, vagy ivóvíz szolgáltatás? Mit teszünk egyre növekvő mennyiségű szemetünkkel, hulladékunkkal, ha szünetel a hulladékszállítás?
De nemcsak az ilyen nagy gondok, sokkal kisebbek is elegendőek, hogy kibillentsenek bennünket a nyugalmunkból: már az is kiborít bennünket, ha sietnénk (mindig sietünk), de az autónknak lemerül, vagy tönkremegy az akkumulátora és a járművet nem használhatjuk éppen akkor, amikor kellene, vagy sürgős teendőnk van a számítógépünkön, de az bekapcsoláskor nem indul el.
Ha kényelmüket, vagy megszokott napi rutinjainkat érintő technológiák által nyújtott biztonság egy kicsit is meginog, azonnal érezzük a rendszer gyenge pontjait és a rendszer részeként a mi gyenge pontjainkat is: aggódóvá, feszültté, vagy rosszabb esetben tehetetlenné, tanácstalanná válunk.
Azt, hogy függetlenítsd magad a legérzékenyebb pontokon, sokkal könnyebb leírni, mint megvalósítani, mert ez életed minden részét érinti az alapvető élelmiszerek megtermelésétől kezdve a felhasznált áram megújuló technológiákkal történő előállításáig.
Mégis ebbe az irányba kell elindulnunk, mert ezzel erősíthetjük meg magunkat a jövőbeli válságokkal szemben, illetve az önfenntartás környezetileg is fenntartható, pazarlást, túlfogyasztást mellőző életforma, váltásunkkal hozzájárulunk, hogy a Föld hosszú távon élhető maradjon.
Még mindig népszerűek a fosszilis energiával működő erőművek, amelyeket azért kell üzemeltetni, hogy kiszolgálhatóak legyenek egyre fokozódó kényelmi- és energiaigényeink, pedig a természet az egyre sűrűbbé váló természeti katasztrófákkal folyamatosan jelez, hogy már nagyon időszerű lenne felhagynunk energiaigényünk fenntarthatatlan módon való biztosításával és be kellene lépnünk egy új korszakba:
Az előrejelzések pontosításával és a mindenki számára elérhető, megfelelő tájékoztatás biztosításával a villámok létrejöttével és hatásával kapcsolatban, illetve a vihar veszélyeihez igazodó viselkedéssel és megfelelő elsősegélynyújtással.
A balesetet szenvedett ember azonnali segítségre szorul.
Fel kell mérni az állapotát - magánál van-e, ha nem, akkor lélegzik-e, van-e pulzusa - és aszerint kell cselekedni.
Nagy segítséget jelentenek egy elvégzett elsősegély tanfolyami ismeretek, mert lehetséges, hogy életmentésre kell felkészülni.
Ha ilyenkor a természetben tartózkodsz, fokozott veszélynek vagy kitéve.
Nem szabad lebecsülni a villámcsapás veszélyhelyzetét - "hogy velem ilyen úgysem történhet meg".
Ha mégis megtörténik, túlélése esetén egy életre szóló sokk lesz.
A klímaváltozás negatív hatásai között szerepelnek az egyre pusztítóbb viharok is.
A villámok egy-egy vihar idején gyakoribbak lettek, szélesebb spektrumot világítanak be és hosszabbak is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Ez az ökológusok szerint elválaszthatatlan a klímaváltozástól, amely minden korábbinál nagyobb károkat okoz a Föld légkörének és élővilágának.
Technológiai fejlődésünk eredményeképpen rendkívüli módon függünk az áramtól és a fosszilis energiahordozóktól - és ez utóbbi gyorsította fel a klímaváltozást is.
A megújuló energiák, elsősorban a nap- és szélenergia szédületes fejlődésben vannak és versenyképessé váltak a szennyező energiaforrásokkal szemben - azonban valóban tiszta energia továbbra sem létezik.
A megújuló energiák hasznosítása, az elektromos hálózatok építése, az elektromos eszközök gyártása és felhasználása hatalmas anyag-, energia-, terület- és vízigénnyel, továbbá veszélyeshulladék-kibocsátással jár.
A tapasztalat az, hogy egy hatékonyabb technika bevezetését minden esetben a felhasználás növekedése követi és a veszélyt elsősorban nem az energiaforrások kimerülése, hanem felhasználásuk jelenti.
Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, ha sikerülne tömeges méretekben olcsó energiát előállítani, az végzetes módon felpörgetné a bolygó nyersanyagforrásainak felélését és átalakítását ipari hulladékká.
Nézz körül otthon és számold meg, hány árammal működő eszközöd van - 30, 40, vagy még több?
Még mindig népszerűek a fosszilis energiával működő erőművek, amelyeket azért kell üzemeltetni, hogy kiszolgálhatóak legyenek egyre fokozódó kényelmi- és energiaigényeink, pedig a természet az egyre sűrűbbé váló természeti katasztrófákkal folyamatosan jelez, hogy már nagyon időszerű lenne felhagynunk energiaigényünk fenntarthatatlan módon való biztosításával és be kellene lépnünk egy új korszakba: