Légi közlekedés - légszennyezés, zajszennyezés
A REPÜLŐS KÖZLEKEDÉS - AMELLETT, HOGY ZAJSZENNYEZÉSE IS JELENTŐS - A LÉGSZENNYEZÉSHEZ ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSHOZ IS KOMOLY MÉRTÉKBEN HOZZÁJÁRUL.
AZ ÓRIÁSI ENERGIAFELHASZNÁLÁSSAL JÁRÓ LÉGI UTAZÁSI ÉS SZÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK A GLOBALITÁS POZITÍV HATÁSAI MELLETT FELERŐSÍTIK ANNAK NEGATÍV HATÁSAIT IS.
MIT TEHETSZ?
KERESS ENERGIÁVAL MÉRTÉKTARTÓ, TISZTÁBB ALTERNATÍV MEGOLDÁSOKAT UTAZÁSI TÁVOLSÁGAID LEKÜZDÉSÉRE!
MEGBESZÉLÉSEIDET HElYEZD ÁT A VIDEOKONFERENCIÁK VIRTUÁLIS TERÉBE, AZONBAN HA MÉGIS A REPÜLÉS MELLETT DÖNTESZ, KOMPENZÁLD ANNAK KÖRNYEZETI HATÁSAIT!
TURISTAKÉNT KERESD A TERMÉSZETET TISZTELETBEN TARTÓ ÖKOSZÁLLODÁK ÉS ÖKOTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAIT, FOGYASSZ HELYBEN TERMETT IDÉNYTERMÉKEKET, KERÜLD A VESZÉLYEZTETETT FAJOKBÓL KÉSZÜLT ÉTELEKET ÉS TÁRGYAKAT!
Csodálatos Földünk sok nagy gonddal küzd, többek között az egyre növekvő légszennyezéssel, amelyhez a légi közlekedés egyre nagyobb részben járul hozzá [20].
Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a repülőjáratok száma, aminek következtében ennek a szektornak is folyamatosan növekszik az üvegházgáz kibocsátása, ami a közúti járműgyártással egyetemben a szennyező technológiák révén tovább mélyíti az éghajlati és társadalmi válságot [19].
A repülős közlekedés a statisztikák szerint a legbiztonságosabb, illetve az egyik leggyorsabb, de egyben az egyik legszennyezőbb közlekedési forma, kilométerenként átlagosan 285 grammos szén-dioxid kibocsátásával [15][23] (utóbbi két tekintetben csak az űrrepülés előzi meg).
A repülőket működtető kerozin is az egyre fogyó fosszilis, tehát a nem megújuló, szennyező energiák közé tartozik.
A repülőket könnyű észrevenni a tiszta égbolton, mert gyakran hosszú kondenzcsíkokat húznak maguk után.
Mi az a kondenzcsík?
Az üzemanyag elégetése során a fenti, -30 - -50 Celsius-fokos hideg levegőbe kerülő különböző szennyeződések gázai és apró szemcséi kicsapódási magként szolgálnak és miután a levegőben, illetve az üzemanyagban jelenlévő víz ezekre a magvakra kicsapódik, megfagy, létrejönnek a kondenzcsíkok.
Az eget összeszabdaló kondenzcsíkok maguk is - bár az átlagos üvegházhatású gázokhoz képest rövid ideig, de a repülőgép járatok gyakorisága miatt mégis számottevő mértékben - hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, mert a Föld felé visszaverik a világűr felé tartó melegítő hőenergiát.
Jelenleg az emberek körülbelül 20 százaléka engedheti meg magának (mert elérhető számára és meg tudja fizetni), hogy repülőgéppel utazzon.
2020-as adatok alapján a teljes (utas- és teherszállító) légi közlekedés 1 milliárd tonnás szén-dioxid kibocsátása a globális szén-dioxid kibocsátás 2.5 százalékáért felel, de összességében nagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, mert más, melegítő hatást kiváltó járulékos hatásokkal összetettebb módon is befolyásolja az éghajlatot [9].
A globális felmelegedésért végeredményben 3.5 százalékban felelős légi közlekedés az üvegházgáz kibocsátás mellett rövid távon növeli, de hosszabb távon csökkenti az légköri ózon mennyiségét, csökkenti a metán szintet, kénes, kormos vegyületeket juttat a levegőbe, az üzemanyag elégése melegíti a felső légkört, illetve hosszú, esetenként pehely felhőkké alakuló vízgőz csíkokat (kondenzcsíkokat) hoz létre a levegőben.
Ezek a környezetre ható összetevők összességében melegítő hatást produkálnak.
Bár a legtöbb figyelmet a szén-dioxid kibocsátás kapja, de a kutatások azt mutatják, hogy a járulékos melegítő hatások, köztük leginkább a kondenzcsíkok nagyobb (kb. 2/3) részben járulnak hozzá a felmelegedéshez.
Az European Environment Agency (EEA) is összehasonlította az egyes közlekedési eszközöket a szén-dioxid kibocsátás szempontjából (személyenként / megtett kilométer) - a repülés itt is toronymagasan vezet. A listát itt tekintheted meg: [23].
A repülőgépek légszennyezése mellett zajszennyezése is jelentős.
Olyan erős ez a zaj, hogy a repülőterek kültéri, földi személyzete fülvédőt és fejhallgatót visel.
A csendet szereted? Elköltöznél egy mindentől távol lévő, nyugodt, csendes környezetbe? Akkor annak is nézz utána, hogy kinézett lakhelyed fölött milyen erős a légifolyosóban a forgalom - hiába vagy távol a várostól, a vasúttól, vagy az autópályától, ha fölötted 3 percenként nagy robajjal elhúz egy repülőgép.
Vagy másképpen: élhetsz akár a legelhagyottabb helyen is, ha lakóhelyed fölött légifolyosó húzódik, látni és hallani fogod a globalitás egyre erősödő hatását.
A repülőtereket egyrészt nagy helyigényük miatt építik települések peremterületére (természetesen a település közelsége is szempont), másrészt a repülős közlekedés magas zaj- és rázkódás szintje miatt, harmadrészt pedig azért, mert a reptereken óriási a légszennyezés - ami az ott dolgozók és az utasok, illetve a környéken élők egészségét befolyásolja.
A felszállás hatalmas üzemanyag felhasználással - és légszennyezéssel - jár, leszállás előtt pedig egyes esetekben (általában a nagyobb) repülőgépeken könnyíteni kell, ami pedig a repülőtér fölött körözéssel (ez a technikát akkor is alkalmazzák, ha az egyenes leszállás nem lehetséges, vagy nem kívánatos), vagy ha a megmaradt felesleges üzemanyag jelentős súlytöbbletet - és leszállási kockázatot okoz - annak levegőbe való, porlasztva kiengedésével történik meg.
Ez utóbbinak szigorú szabályai vannak, mert a kiengedett kerozin a légkört terheli és a szmog alkotóelemévé válhat, illetve nagy költségekkel is jár - ezért csak akkor alkalmazhatják, ha be nem tervezett landolásra (kényszerleszállásra) van szükség: pl. valaki rosszul lesz a fedélzeten és azonnali ellátásra van szüksége, esetleg technikai vészhelyzet alakul ki.
Üzemanyag kiengedésnél figyelni kell a magasságra, hogy el tudjon párologni, mielőtt elérné a földet, a művelet pedig lehetőleg ne víz és ne lakott terület fölött legyen végrehajtva. (A természet nem számít lakott területnek...)
Az üzemanyag elégésekor a hajtóművekből kiáramló és levegőbe kerülő káros anyagok - koromszemcsék és különböző oxidok (kén-, nitrogén- és szén-dioxid) - növelik a savas esők kialakulásának kockázatát és a globális felmelegedést okozó üvegházhatást generálják.
Emellett az egészséget is károsítják, mert súlyos légzőszervi megbetegedéseket okoznak.
Egyetlen Budapest - New York úttal (ami kb. 7 ezer kilométer) a repülőgép által kibocsátott szén-dioxid rád első része annyi, hogy az egész életed szén-dioxid megkötő képességét beleégeted a légkörbe [27]. Ha vissza is jössz, akkor a gyermekedét is elégetted.
A repülésből és a többi közlekedési szektorból származó szennyezések csökkentését az emberek szemléletváltásával lehet elérni.
Azoknak az embereknek a szemléletváltásával, akik reklámfogások, prospektusok és hirdetések alapján tervezik meg utazásaikat, illetve fogalmuk sincs (vagy nem érdekli őket), hogy milyen károkat okoznak azzal, ha szennyező szolgáltatásokat vesznek igénybe, vagy környezetkárosító járműveket vásárolnak, amelyeket aztán hosszú éveken keresztül nap-mint-nap használnak.
A koronavírus alatti utazási korlátozások a légi közlekedésre is kiterjedtek. Ennek eredményeképpen nemcsak a környezetszennyező és üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, hanem a magasan repülő lökhajtásos gépek kondenzcsíkjaiból képződő cirrusok (30 kilométer feletti áttetsző pehelyfelhők) képződése - és azok sűrűsége - is csökkent (9, illetve 2 százalékkal), ami nem várt jó hatással volt a klímára.
A cirrusok nagy jégkristályai kisebb részben verik vissza a nap sugarait az űr felé, nagyobb részben pedig a melegedő Föld bolygó által kibocsátott hőt tartják bent a légkörben, illetve sugározzák vissza a Föld felé, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Hogy a cirrusképződéssel kapcsolatos százalékos értékek kicsik-e, vagy nagyok? Ez szubjektív kérdés. Ahogyan az is az, hogy sok-e saját üvegházgáz kibocsátásunk - személyenként (átlagban) a Föld méreteihez képest elhanyagolhatóan kevésnek tűnik, de mindannyiunkét, az összes emberét összeadva gigantikus méretű, globális problémává válik.
A repülőgépek megkönnyítik a nagyobb távolságok leküzdését és időt spórolnak meg, mert segítségükkel gyorsan elutazhatunk a Föld szinte bármely pontjára.
Kétségtelen, hogy a külön témakörként kezelt közúti közlekedés globálisan közel fél nagyságrenddel nagyobb kibocsátása nagyobb hatással van a klímára, de mindegyik légszennyező területnek, így a repülés szektorának is a maga módján ki kell vennie a részét a klímavédelemből.
Keresik a fenntartható megoldást zéró emissziós, vagy a bio üzemanyaggal működő repülőgépek megépítésére, amelyekkel csökkenthető lenne a légszennyezés, de sajnos a gyakorlati megvalósításra még várni kell, részben a kialakuló technológia drágasága, részben pedig az olaj melletti elkötelezettség miatt.
Mindenesetre már létezik egy SAF (Sustainable Aviation Fuel) nevű üzemanyag [17], amely teljes mértékben fenntartható forrásból (főleg biomasszából) származik.
Ahhoz, hogy minden elvárásnak megfeleljen, szigorú technikai és környezetvédelmi vizsgálatokon kell átesnie a károsanyag-kibocsátás, a repülés hatékonyság és a repülőgépek jelenlegi kialakításával való összeegyeztethetőség szempontjából.
A SAF használata akár 80 százalékkal is csökkenheti az szén-dioxid kibocsátást attól függően, hogy az üzemanyag hogyan és miből készült.
Készülhet növényi alapanyagokból (pl. fenntartható vagy újrahasznosítható növényi és étolajokból), ami azt jelenti, hogy használatával csökkenthető a hagyományos kerozinnal való repülés fosszilis szén-dioxid kibocsátása, mert a motorban történő égés során csak olyan szén-dioxid szabadul fel, amelyet a felhasznált növényi anyagok növekedésük során eltávolítottak a légkörből.
Ez azért jó hír, mert a növényi üzemanyagok egyre nagyobb arányú használata a klímasemlegesség felé irányítja a repülés iparágát - azonban ez csak akkor fenntartható, ha az üzemanyagok alapjául szolgáló energianövények előállítása nem jár természet rovására létrehozandó újabb termőföld igényekkel - ezért a jelenlegi mezőgazdasági területeken kellene kigazdálkodni ezt is.
Jellemzően a kerozinnál drágább SAF termelése a tervek szerint 2025-re elérheti a 7.9 milliárd litert [16] - ez a mennyiség a repülés iparág teljes üzemanyag-felhasználásának 2 százalékát tudja majd fedezni.
A jövőben várhatóan elérhetőek lesznek nem növényi eredetű megújuló üzemanyagok is: ezek legismertebb gyártási eljárása a power-to-liquid koncepció (PtL), amely megújuló villamos energián, vízen és CO2-n alapul.
A DB Schenker és a Lufthansa Cargo együttműködése [18] következtében a kereskedelmi repülés 2020 végén komoly mérföldkövet teljesített a klímaváltozás elleni harc érdekében: indított egy már klímabarátnak tekinthető járatot Frankfurt és Sanghaj között oda és vissza.
A járat a 100 százalékban szén-dioxid semleges utat úgy tudta elérni, hogy a kerozinhoz kis mennyiségben bioüzemanyagot (SAF) adagoltak, a fennmaradó szén-dioxid-kibocsátást pedig teljes egészében kompenzálták újraerdősítéssel, illetve azzal, hogy az oda-vissza útnak megfelelő biomassza-üzemanyagot adtak más társaságoknak.
A fenntarthatóságra irányuló törekvések ellenére légi közlekedés teljes dekarbonizálása nagyon nehéz feladat, a tervezési koncepciók alapján 2035 körül várható első zéró emissziós, hidrogén-üzemanyagcellákkal működő repülőgép.
Az elektromos repülőgépek is életképesek lehetnek, de az akkumulátortechnológiák kapacitás korlátai és súlya miatt inkább csak kis repülőgépekre fognak korlátozódni.
Mivel a valóban fenntartható repülés globálisan még távoli cél, ezért egyes szolgáltatók (pl. az easyJet a bristoli repülőtéren [6]) a földi eszközök elektromossá átalakítására állt rá (lépcsők, csomagszállító kocsik, szalagrakodók és más berendezések).
Ezek az átalakítások egy nagyszabású program részei, amely foglalkozik még a légi járművek fenntartható üzemanyagaival, az újrahasznosítással és hulladékgazdálkodással, a dolgozók szén-dioxid megtakarításával, az ellátási láncok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésével és a flotta optimalizálásával.
A program sikeressége irány mutathat repülés iparágának a fenntarthatóság felé.
A Transport and Environment szaklapban megjelent 2022-es közlemény [5] szerint nagy légitársaságok támogatják az európai éghajlatvédelmi intézkedéseket: négy nagy légitársaság (easyJet, Ryanair, Jet2, Wizz Air), illetve az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség célállomástól független szabályokat követel az európai repülőterekről induló valamennyi járatra.
Ahhoz, hogy a légi közlekedési ágazat 2050-re szén-dioxid-mentessé váljon, elengedhetetlen a feladatok egyenlő elosztása minden szereplő között - ez érvényes a szén-dioxid adóra és légi közlekedés összes kibocsátásának nyomonkövethetőségére is.
Véleményük szerint nem szabad mentességeket adni, különösen nem a hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságoknak, illetve az EU-n kívüli célállomásokra irányuló és onnan érkező összes járatot be kell vonni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (EU ETS-be).
A magyar Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szervezete szerint [4] további lépések is szükségesek: a légitársaságoknak és repülőtereknek nyújtott összes állami támogatást be kellene szüntetni, illetve Németország mintájára utazási távolságtól függő repülőjegyadót kellene kivetetni minden járatra.
Az idejét múlt, szennyező technológiákat már mindegyik területen nagyon időszerű lenne felváltani a fenntarthatóbb működést szem előtt tartó megoldásokra.
A légi közlekedés üvegházgáz kibocsátása megfelelő szabályozások hiányában 2050-re akár meg is megháromszorozódhat (ami a légi járművek megnövekedő száma miatt az égboltra feltekintve látványban és felülről érkező zajban is igen markáns különbséget jelentene még a maihoz képest is), azonban, ha a világ a globális felmelegedést 1.5 Celsius-fokra akarja korlátozni, addigra el kellene érnie a nettó zéró szén-dioxid kibocsátást.
A "The Guardian" összegyűjtötte [7], hogy a nettó zéró kibocsátáshoz a légi közlekedésnek milyen problémákat kellene megoldania:
Hatékonyan képes enyhíteni a kibocsátással kapcsolatos éghajlati problémákat, ha a fenti problémák megoldása közben elősegítjük a szén légkörből való kivonását a természetes ökoszisztéma helyreállításával is: a mangrovék, a trópusi erdők és a tengeri füves rétek helyreállítása hatalmas mennyiségű szenet képes felfogni és raktározni.
Illetve, ami hasonlóan fontos: az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés átalakításával kapcsolatos globális méretű feladatok a világ kormányaira tartoznak, ők azok, akik befolyással tudnak bírni a nagy nemzetközi cégekre.
Az egyes emberek csak saját magukért vállalhatnak felelősséget, a kormányok viszont hozhatnak olyan törvényeket és rendeleteket, amelyek egész iparágakat irányíthatnak rá a felelősebb, fenntarthatóbb működésre.
A kormányok azok a választott testületek, akiknek legfontosabb feladatuk, hogy megvédjék állampolgáraikat.
Természetesen a cégek is tehetnek olyan lépéseket, amelyek a jövőnket pozitívan befolyásolják: létrehozhatnak olyan alapítványokat, amelyek célja a sérült területek helyreállítása, a veszélyeztetett fajok és életközösségek, illetve a biológiai sokféleség megóvása.
Támogathatják a környezeti szennyezések és a klímaváltozás ellen küzdő környezetvédő szervezeteket, finanszírozhatják a diákokat klímavédelmi feladatokra felkészítő, oktató projekteket.
Meg lehet találni a módját, hogy a közlekedés környezettudatosabb legyen: a céges profit elé kellene helyezni a közösségi érdekeket.
A fenntarthatóságra törekvő fejlesztések támogatása és azok eredményei, illetve a mindennapokba való használatuk kiterjesztéséből fakadó előnyök pedig magukért beszélnek:
Mindenkinek, de kiváltképpen akik kontinensek szélén, vagy szigeteken laknak, kézenfekvő utazási alternatíva a repülés. Azonban az emberek az 1930-évek előtt (ekkor indult be a modern légi utasszállítás) is utaztak nagyobb távolságokra, viszont jobban átgondolták hosszabb utazásaikat. Mára ez hatalmasat változott: aki anyagilag megteheti, annak csak egy könnyed elhatározássá - és komoly környezeti felelősséggé - vált a döntés a repülés mellett.
A repülőgépek üzemanyagából, a kerozinból az utasonként 100 kilométerre számított 3-5 literes fogyasztást figyelembe véve (ami 100 utassal és 800 km/óra sebességgel számolva óránként 2400-4000 liter üzemanyag használatot jelent) nem az a kérdés, hogy megéri-e, vagy takarékos-e az utazás, hanem az, hogy biztosan szükség van-e rá.
Amikor felnézel az égre és szinte minden időpillanatban 10-15, vagy még több repülőt számolsz meg, ahogy gyakran csak országon belülre, vagy a szomszédos országba szállítják egy rövid kiruccanásra a turisták hadát, illetve amikor az autóval araszolsz a zsúfolt városban, vagy éppen állsz egy dugóban felhúzott ablakokkal a beszívhatatlan levegő miatt, feltetted-e már magadnak a következő kérdéseket:
Nézd meg a www.flightradar24.com weboldalt [8] és láthatod, hogy...
Ha rápillantasz a flightradar világtérképére (a katonai repülőgépek biztonsági okokból nem szerepelnek rajta), azonnal érzékelni fogod, hogy ez a Föld sok más helyéről is elmondható.
2019. július 25.-e volt az a nap, amikor új rekord született: először haladta meg a 230 ezret a flightradar-on követhető légi járatok száma [12] (ez 3 másodpercenként átlagosan 8 elindított járatot jelent(!)).
Érdekesség, hogy a megelőző évben, szenteste utáni napon (2018.december 25.-én) - ami egyébként éves szinten a légi közlekedésben a legkevésbé forgalmas nap - 109645 járatot indítottak - még ez az érték is közel fele a rekorder értéknek!
2019 után a koronavírus lelassította az élet minden területét, illetve minden más közlekedési formához hasonlóan ideiglenesen lecsillapította a légi közlekedést is, tisztább levegőt eredményezve [21].
Az élet sok más területéhez hasonlóan a repülésből származó környezeti károkat is ellensúlyozni kell, amelyben Te is részt vehetsz!
Amennyiben a repülőúthoz tartozó légitársaság kínál szén-dioxid kiegyenlítést, élj vele!
Alig kerül többe így az út, a pénzedet azonban olyan projektekbe fektetik be, amelyek valamilyen módon csökkentik a levegő szén-dioxid tartalmát (pl. fák ültetése, vagy napelemek telepítése).
2019-es adatok alapján az utazóknak átlagosan kevesebb, mint 1 százaléka döntött úgy, hogy szénszennyezése kompenzálása érdekében hajlandó többet költeni...[26]
Egyes aktivisták bírálják a szén-dioxid kibocsátás kompenzálást, mint ürügyet a szennyezés folytatására, azzal érvelve, hogy nem sokat változtat a jelenlegi kibocsátás-intenzív viselkedésen - az érdekvédők azonban ugyanolyan hangosan védik a kompenzálást.
Mindkét oldalnak megvannak az érveik, az azonban kétségtelen, hogy a kibocsátás kompenzáció mindenképpen klímabarátabb, azzal szemben, ha nem lenne semmilyen kompenzáció.
A Google repülőgép járatkereső szolgáltatása (Google Flights) bővült egy olyan funkcióval, ami megmutatja, hogy az egyes repülőutak utasonként mennyi szén-dioxid kibocsátással járnak.
Egy másik alkalmazásuk (Google Travel) is a fenntarthatóbb turizmust segíti elő: informálódni lehet, hogy a szállodák milyen lépéseket tettek a fenntarthatóság felé az energia- és víztakarékosság, a hulladékcsökkentés és a fenntartható forrásokból történő beszerzések tekintetében.
A szén-dioxid kibocsátás egy lehetséges kompenzációja a faültetések támogatása.
Ez hasznos, azonban nem valódi kompenzáció, inkább lelkiismeret megnyugtatás, mert nem ma, hanem csak évtizedek múlva fejti ki a hatását (a telepített fák jellemzően 15 és 35 éves koruk között érik el átlagos széntároló kapacitásukat, amennyiben megmaradnak addig - lásd erdőirtások, erdőtüzek, viharok, betegségek stb...).
Ha kibocsátás-kompenzációról van szó, a turizmussal foglalkozó legnagyobb cégek leginkább az ellentételezést gyakorolják [22].
A jóvátétel formái, mint például a faültetések, vagy a fejlődő világban történő fenntarthatósági projektek finanszírozásai (szél- és vízerőművek, napelemek, energiahatékony kályhák telepítése, helyi közösségek oktatása, az ökoszisztéma védelme) azonban csak arra elegendőek, hogy elaltassa a turistákban a bűntudatot, a 2050-re megcélzott, mindössze 1.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedési cél eléréséhez kevés.
Végeredményben nemcsak a különböző kompenzációk és fenntarthatóbb repüléshez szüséges technológiák fejlesztése szükséges, hanem annak a belátása is, hogy hiába csökken felére a repülőgépek kibocsátása, ha eközben megháromszorozódik a járatok száma - a teljes kibocsátás tehát növekszik.
Némiképp eltérő ugyan a közúti közlekedés fenntartható irányba terelése, de mégis hasonlóság figyelhető meg: hiába térünk át az autókkal az elektromos hajtásra, ha a (gyors ütemben és nagy mértékben) megnövekedő áramigényt nem képes kielégíteni a megújuló energiatermelés és a fosszilis erőműveket is igénybe kell venni.
Miért? Mert már néhány évtized távlatából nézve is hatalmas változások történtek életünkben, amelyek elképesztő energiaigénnyel és szennyezéssel járnak együtt.
A 80-as években egy messziről érkezett termék, vagy messziről jött ember még különlegességnek számított a helyiek körében, mára ez gyökeresen megváltozott - a világon bárhonnan rendelhetünk terméket, illetve turisták özönlik el a Föld népszerűbb helyeit.
A rendkívül népszerű repülőgépek mindennapossá vált használata azt érezteti velünk, hogy összementek a távolságok, miközben a Föld méretei nem változtak.
Olyan távoli helyekre is eljuthatunk már néhány óra alatt is, amelyeket eddig legfeljebb csak képeken láthattunk.
Emellett megkapjuk a repülés élményét is, egy olyan átható érzést, ami röpképtelen testi sajátosságaink miatt mágnesként vonz minket.
A repüléssel történő szállításnak azonban nem csak előnyei vannak, hanem árnyoldalai is: a légi szállítás légszennyező iparág, illetve ahová csak eljutunk, nyomot hagyunk magunk után.
A légi közlekedés újraértelmezi a globalitás fogalmát is: amellett, hogy az emberek, vagy a különböző árucikkek gyorsabban utaznak, elősegíti az invazív (idegenhonos, egzotikus) fajok és a vírusok sokkal gyorsabb és nagyobb területeken történő elterjedését is.
A repülők - és más légi járművek is - csodálatos találmányok, az emberi teremtés mérnöki csodái.
Rendkívül fontos és hasznos eszközök, ha előnyeikhez mérten alkalmazzuk őket. Gyorsak, hatékonyak, nagy terheket nagy távolságokra is képesek szállítani. Nincs számukra járhatatlan út, vagy elérhetetlen magasság.
Meg lehet találni a módját, hogy a közlekedés környezettudatosabb legyen: a céges profit elé kellene helyezni a közösségi érdekeket.
A fenntarthatóságra törekvő fejlesztések támogatása és azok eredményei, illetve a mindennapokba való használatuk kiterjesztéséből fakadó előnyök pedig magukért beszélnek:
2019 után a koronavírus lelassította az élet minden területét, illetve minden más közlekedési formához hasonlóan ideiglenesen lecsillapította a légi közlekedést is, tisztább levegőt eredményezve [21].
Az élet sok más területéhez hasonlóan a repülésből származó környezeti károkat is ellensúlyozni kell, amelyben Te is részt vehetsz!
Amennyiben a repülőúthoz tartozó légitársaság kínál szén-dioxid kiegyenlítést, élj vele!
Alig kerül többe így az út, a pénzedet azonban olyan projektekbe fektetik be, amelyek valamilyen módon csökkentik a levegő szén-dioxid tartalmát (pl. fák ültetése, vagy napelemek telepítése).
A Google repülőgép járatkereső szolgáltatása (Google Flights) bővült egy olyan funkcióval, ami megmutatja, hogy az egyes repülőutak utasonként mennyi szén-dioxid kibocsátással járnak.
A szén-dioxid kibocsátás egy lehetséges kompenzációja a faültetések támogatása.
Ez hasznos, azonban nem valódi kompenzáció, inkább lelkiismeret megnyugtatás, mert nem ma, hanem csak évtizedek múlva fejti ki a hatását (a telepített fák jellemzően 15 és 35 éves koruk között érik el átlagos széntároló kapacitásukat, amennyiben megmaradnak addig - lásd erdőirtások, erdőtüzek, viharok, betegségek stb...).
A jóvátétel formái, mint például a faültetések, vagy a fejlődő világban történő fenntarthatósági projektek finanszírozásai (szél- és vízerőművek, napelemek, energiahatékony kályhák telepítése, helyi közösségek oktatása, az ökoszisztéma védelme) azonban csak arra elegendőek, hogy elaltassa a turistákban a bűntudatot, a 2050-re megcélzott, mindössze 1.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedési cél eléréséhez kevés.