Miért készült "Az Igazi Kincs" projekt?

Az évenként megtartott ENSZ COP nemzetközi klímakonferenciák a 2023 előtti években nem voltak sikeresek a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével kapcsolatban, azonban a 2023-ban Dubajban tartott COP28 konferencia eredményei végre bizakodásra adhatnak okot: közel 200 ország megegyezett a kőolaj, a földgáz és a kőszén használatától való eltávolodással, a megújuló energia kapacitás növelésével, a zöldátmenet felgyorsításával és a klímaváltozáshoz alkalmazkodás támogatásával kapcsolatban.

A megállapodások nem jelentik a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetését és nem jelentenek kötelezettséget sem használatuk csökkentésével kapcsolatban (inkább annak beismerését és igazolását jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók használata valóban nagyon komoly környezeti gondokat okoz), mégis határozott irányvonalat mutatnak a nemzeti szintű döntéshozás, a jogszabályozás és a gazdasági szereplők számára. A gyakorlati megvalósításokon múlik minden. A kormányok hivatalosan benyújtott vállalásai egyelőre még nem tükrözik az ígéreteket: a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok mellett a világ - optimistán számolva - a 2.5 Celsius-fokos felmelegedés felé tart az évszázad végére, sőt a következő évszázadban is tovább fog emelkedni a globális hőmérséklet.

A globális felmelegedés fő okai a fosszilis energiahordozók továbbra is nagyarányú felhasználása és a környezetpusztítás üvegházhatást kiváltó tevékenységei.

A referenciaként használt 1880 körüli időszaktól számítva a 2023-ig 1.2 Celsius-fokot emelkedett a Föld átlaghőmérséklete (sőt a COP28-on már 1.3 Celsius-fokot ábrázolt a CAT [Climate Action Tracker] hőmérő grafikonja) és az üvegházgáz kibocsátás radikális mérséklése nélkül másfél évtizeden belül tartósan elérjük - és átlépjük - a biztonságos küszöbnek tartott 1.5 Celsius-fokot is. Ez az a határérték, amelynél az öngerjesztő, elszabaduló klímaváltozás veszélyét még biztonsággal ki tudjuk küszöbölni.

A WMO (az ENSZ Meteorológiai Világszervezete) 19. század közepétől számított adatai szerint a valaha mért 20 legforróbb évből 18 az utóbbi két évtizedben volt, illetve a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adataival alátámasztja, hogy az elmúlt 10 év egyben az eddigi 10 legmelegebb év is. Emellett világszinten 2023 volt a legmelegebb év, amit a mérések rendszeressé válása óta az elmúlt több, mint 150 évben tapasztalni lehetett, sőt a tudósok szerint jó eséllyel az elmúlt 125 ezer évben nem fordult elő ilyen extrém meleg év. A globálisan rekordmeleg év során az 1.5 Celsius-fokos határt már súroltuk, ezért tartósan az e szint alatt maradásról minden valószínűség szerint lemondhatunk.

A globális üvegházgáz-kibocsátások még nem tetőztek, ennek legkésőbb 2025-ig kellene megtörténnie, hogy élhető klímajövőről beszélhessünk. Ezt a hatalmas kihívást nehezíti, hogy 2023-ban már több szén-dioxidot, metánt ás más üvegházgázt pumpáltunk a légkörbe, mint a pandémia előtti időkben. Az idő tehát nagyon szorít bennünket: a felmelegedéssel együtt járó éghajlatváltozás és az emberiség által generált környezeti hatások veszélyeztetik az élelmiszer biztonságot, felbecsülhetetlen károkat okoznak az emberi környezetben és a természeti ökoszisztémákban, további erősödésük nagy mértékben csökkenteni fogja az emberi és természeti életfeltételeket, illetve növelni fogja az időjárási szélsőségek gyakoriságát.

A fosszilis energiahordozókról való lemondás kétségtelenül az emberiség legnagyobb feladatai közé tartozik - részben mert az utóbbi évtizedekben teljesen függők lettünk általuk (elég csak a közlekedésre, a műanyaghasználatra, vagy a gázfűtésre gondolni), másrészt pedig a zöldátmenetet (a megújuló és a tiszta energiaforrásokra való áttérést) úgy kell megoldani, hogy közben ne tegyük tönkre a természeti rendszereket.

Azonban a felmelegedés csak egy (1) a súlyos környezeti gondok közül - a különféle eredetű levegőszennyezések és a hozzá kapcsolódó savas esők, az egyre terjeszkedő, állati és növényi élőhelyeket felszámoló, földfelszínt globálisan átformáló mezőgazdasági területek, a monokultúrás gazdálkodás miatt leromló talajminőség, a természetbe tisztítatlanul visszakerülő szennyvíz, az óceánokat és tengereket érintő savasodás és műanyagszennyezés, a kezelhetetlen mennyiségű kommunális hulladék, az illegális állatkereskedelem, a tengerek túlhalászata, az északi és déli sarki jégolvadások következtében fellépő tengerszint emelkedés, az egyre nagyobb méreteket öltő nagyüzemi állattenyésztés, az erdőket felemésztő erdőirtások és szándékos erdőtüzek, illetve nem utolsósorban a túlnépesedés olyan globális környezeti terhekkel járnak együtt, amelyekre minél hamarabb megoldásokat kell találnunk.

A kormányok várható klímavédelmi erőfeszítései csak akkor lehetnek sikeresek, ha a Földön minden egyes ember támogatja őket ebben. Ezért egyénileg is törekednünk kell a környezetet kímélő, pazarlást és túlfogyasztást kerülő, energiával mértéktartó felelősségvállalásra. Igazán ösztönző, hogy amellett, hogy fogyasztóként - pontosabban tudatos vásárlóként - minden termelési és szállítási szektorra hatással vagyunk, környezettudatos tevékenységeinkkel képesek lehetünk enyhíteni a klímaváltozást és a környezeti ártalmak súlyosságát, illetve energiatakarékos életmódunkkal hozzájárulhatunk a zöldátmenet felgyorsításához is.

"Az Igazi Kincs" projekt részeként az elmúlt években végzett kutatómunkával készített hatás leírások segítenek megérteni a környezeti és természeti hatásokat, illetve kitérnek a helyreállítási, megelőzési lehetőségekre is.

A közel tíz éves kutatómunka része volt egy környezetvédelmi játék elkészítése is, amelynek célja az, hogy úgy ábrázolja a körülöttük lévő hatásokat, hogy megérthessük működésüket, illetve jól stratégiázva - a játékban rendelkezésre álló eszközöket jól megválogatva - felvehessük velük a harcot is.

Annak érdekében, hogy a jövőnk élhető legyen és az ember a természettel harmóniában élhessen, nemcsak az országok kormányai, Te is sokat tehetsz! Hogyan?

Térj át minél hamarabb a fenntartható életmódra!

Életmódváltásod csak akkor lesz hatékony, ha életed minden részét érinti, ezért elsőre azt gondolhatod, hogy teljesen felforgatja majd a mindennapjaidat. Pedig ez nincs így - sok kisebb-nagyobb környezettudatos cselekvés napi rutinba illesztése nem jár életminőséget csökkentő lemondásokkal, azonban büszkén elmondhatod magadról, hogy ráléptél a fenntartható útra!

Az első lépések a legnehezebbek, ezekhez igyekeznek támogatást nyújtani a hatás leírások, illetve játszd végig a játékot is, amely készítése során a legfontosabb célok közé tartozott, hogy tanulságos legyen és érzékeltesse a természet sebezhetőségét, felbecsülhetetlen értékét!


Források:

https://masfelfok.hu/2023/12/14/cop28-dubaj-ensz-klimacsucs-olajlobbi-fosszilis-energia-felmelegedes
https://www.theguardian.com/environment/2023/dec/05/global-carbon-emissions-fossil-fuels-record
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231202/ketsegbeesett-segelykialtast-kuldtek-a-tudosok-elveszitjuk-a-klimahaborut-655345
https://wmo.int/news/media-centre/2023-shatters-climate-records-major-impacts
https://telex.hu/nevertek/2023/11/30/mi-az-ensz-klimatanacskozasanak-tetje-cop28
https://earthobservatory.nasa.gov/images/event/85098/annual-global-temperature-records
https://www.ncei.noaa.gov/access/monitoring/monthly-report/global/202213/supplemental/page-1
https://masfelfok.hu/2022/11/20/karok-es-vesztesegek-klimafinanszirozas-kibocsatas-csokkentes-egyiptom-cop27-klimacsucs
https://www.theguardian.com/environment/2022/may/09/climate-limit-of-1-5-c-close-to-being-broken-scientists-warn
https://www.climatecentre.org/907/wmo-past-22-years-include-20-warmest-on-record
Saját nyelvű hasonló témájú cikkekért használd a böngésződben a "COP26", "COP27", "COP28", "klímaváltozás", "fenntarthatóság" kulcsszavakat.