szia

Az évenként megtartott ENSZ COP nemzetközi klímakonferenciák (a klímaválság ügyével foglalkozó legfontosabb tárgyalások) mindezidáig nem voltak áttörően sikeresek a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével kapcsolatban. Úgy tűnt, hogy a 2023-ban, Dubajban tartott COP28 konferencia eredményei végre bizakodásra adhatnak okot, mert közel 200 ország megegyezett a kőolaj, a földgáz és a kőszén használatától való eltávolodással, a megújuló energia kapacitás növelésével, a zöldátmenet felgyorsításával és a klímaváltozáshoz alkalmazkodás támogatásával kapcsolatban.

Ezek a megállapodások nem jelentenék a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetését és nem jelentenek kötelezettséget sem használatuk csökkentésével kapcsolatban (inkább annak beismerését és igazolását jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók használata valóban nagyon komoly környezeti gondokat okoz), mégis határozott irányvonalat mutatnának a nemzeti szintű döntéshozás, a jogszabályozás és a gazdasági szereplők számára.

Azonban a 2024-es, Bakuban megtartott COP29 konferencia sajnos sokkal visszafogottabb eredményeket hozott - hasonlóan a COP28-at megelőző konferenciákhoz. Véglegesítették ugyan a Párizsi Megállapodás karbon piacokra vonatkozó részét, ami szabályozza a szén-dioxid kreditek nemzetközi, országok közötti kereskedelmét és elősegíti a kibocsátás-csökkentési projektek finanszírozását, illetve pénzt folyósít (bár a kértnél jóval kevesebbet) a fejlődő nemzeteknek a klímaváltozás hatásainak kezelésére, de a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről nem született érdemi megállapodás. Újabb egy évet kell várnunk... A greendex.hu klímavédelmi portál COP29-et értékelő cikkének címe helytálló: "Nem rántotta el a kormányt a klímakatasztrófa felé száguldó emberiség."

Mindannyian tudjuk, hogy a gyakorlati megvalósításokon múlik minden. A kormányok hivatalosan benyújtott vállalásai egyelőre még nem tükrözik ígéreteiket: a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok mellett a világ - optimistán számolva - a 2.6 - 3.1 Celsius-fokos felmelegedés felé tart az évszázad végére, sőt a következő évszázadban is tovább fog emelkedni a globális hőmérséklet. Ennek megvalósulása beláthatatlan következményekkel járna az emberiségre nézve.

A globális felmelegedés fő okai a fosszilis energiahordozók továbbra is nagyarányú felhasználása, illetve a környezetpusztítás és annak üvegházhatást kiváltó tevékenységei.

A referenciaként használt 1880 körüli időszaktól számítva a 2023-ig 1.2 Celsius-fokot emelkedett a Föld átlaghőmérséklete (sőt a COP28-on már 1.3 Celsius-fokot ábrázolt a CAT [Climate Action Tracker] hőmérő grafikonja) és az üvegházgáz kibocsátás radikális mérséklése nélkül másfél évtizeden belül tartósan elérjük - és átlépjük - a biztonságos küszöbnek tartott 1.5 Celsius-fokot is. Ez az a határérték, amelynél az öngerjesztő, elszabaduló klímaváltozás veszélyét még biztonsággal ki tudjuk küszöbölni.

A WMO (az ENSZ Meteorológiai Világszervezete) 19. század közepétől számított adatai szerint a valaha mért 20 legforróbb évből 18 az utóbbi két évtizedben volt, illetve a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adataival alátámasztja, hogy az elmúlt 10 év egyben az eddigi 10 legmelegebb év is. Emellett világszinten a 2023-as, szintén nagyon meleg évet megelőzve (amikor már súroltuk az 1.5 Celsius-fokos határt) a 2024-es év volt a legmelegebb év, amit a mérések rendszeressé válása óta az elmúlt több, mint 150 évben tapasztalni lehetett, sőt a tudósok szerint jó eséllyel az elmúlt 125 ezer évben nem fordult elő ilyen extrém meleg év. A globálisan rekord meleg év során elértük (remélhetőleg még csak ideiglenesen) az 1.6 Celsius-fokos emelkedést. Ezzel 2024 az első év a mérések kezdete óta, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta a párizsi klímaegyezményben lefektetett 1.5 fokos klímacélt. Ezt azt jelenti, hogy tartósan az e szint alatt maradásról minden valószínűség szerint lemondhatunk.

A figyelmeztető jelek ellenére a globális üvegházgáz-kibocsátások még mindig nem tetőztek, ennek legkésőbb 2025-ig kellene megtörténnie, hogy élhető klímajövőről beszélhessünk. Ezt a hatalmas kihívást nehezíti, hogy 2023-ban már több szén-dioxidot, metánt ás más üvegházgázt pumpáltunk a légkörbe, mint a pandémia előtti időkben. Az idő tehát nagyon szorít bennünket: a felmelegedéssel együtt járó éghajlatváltozás és az emberiség által generált környezeti hatások veszélyeztetik az élelmiszer biztonságot, felbecsülhetetlen károkat okoznak az emberi környezetben és a természeti ökoszisztémákban, további erősödésük nagy mértékben csökkenteni fogja az emberi és természeti életfeltételeket, illetve növelni fogja az időjárási szélsőségek gyakoriságát.

A fosszilis energiahordozókról való lemondás kétségtelenül az emberiség legnagyobb feladatai közé tartozik - részben mert az utóbbi évtizedekben teljesen függők lettünk általuk (elég csak a közlekedésre, a műanyaghasználatra, vagy a gázfűtésre gondolni), másrészt pedig a zöldátmenetet (a megújuló és a tiszta energiaforrásokra való áttérést) úgy kell megoldani, hogy közben ne tegyük tönkre a természeti rendszereket.

Azonban a felmelegedés csak egy (1) a súlyos környezeti gondok közül - a különféle eredetű levegőszennyezések és a hozzá kapcsolódó savas esők, az egyre terjeszkedő, állati és növényi élőhelyeket felszámoló, földfelszínt globálisan átformáló mezőgazdasági területek, a monokultúrás gazdálkodás miatt leromló talajminőség, a természetbe tisztítatlanul visszakerülő szennyvíz, az óceánokat és tengereket érintő savasodás és műanyagszennyezés, a kezelhetetlen mennyiségű kommunális hulladék, az illegális állatkereskedelem, a tengerek túlhalászata, az északi és déli sarki jégolvadások és az ezek következtében fellépő tengerszint emelkedés, az egyre nagyobb méreteket öltő nagyüzemi állattenyésztés, az erdőket felemésztő erdőirtások és szándékos erdőtüzek, illetve nem utolsósorban a túlnépesedés olyan globális környezeti terhekkel járnak együtt, amelyekre minél hamarabb megoldásokat kell találnunk.

A kormányok várható klímavédelmi erőfeszítései csak akkor lehetnek sikeresek, ha a Földön minden egyes ember támogatja őket ebben, ezért egyénileg is törekednünk kell a környezetet kímélő, pazarlást és túlfogyasztást kerülő, energiával mértéktartó felelősségvállalásra. Igazán ösztönző, hogy amellett, hogy fogyasztóként - pontosabban tudatos vásárlóként - minden termelési és szállítási szektorra hatással vagyunk, környezettudatos tevékenységeinkkel képesek lehetünk enyhíteni a klímaváltozást és a környezeti ártalmak súlyosságát, illetve energiatakarékos életmódunkkal hozzájárulhatunk a zöldátmenet felgyorsításához is.

A mai felnőtt generációnak óriási a felelőssége abban, hogy gyermekeik és a későbbi generációk milyen jövőt kapnak. Környezettudatos viselkedésük, tudatos vásárlási szokásaik megalapozza az élhető jövőt.

Annak érdekében, hogy a jövőnk élhető legyen és az ember a természettel harmóniában élhessen, nemcsak az országok kormányai, Te is sokat tehetsz! Hogyan?

Térj át minél hamarabb a fenntartható életmódra!

Életmódváltásod csak akkor lesz hatékony, ha életed minden részét érinti, ezért elsőre azt gondolhatod, hogy teljesen felforgatja majd a mindennapjaidat. Pedig ez nincs így - sok kisebb-nagyobb környezettudatos cselekvés napi rutinba illesztése nem jár életminőséget csökkentő lemondásokkal, azonban büszkén elmondhatod magadról, hogy ráléptél a fenntartható útra!

"Az Igazi Kincs" projekt azért készült, hogy megértsük, változtatnunk és cselekednünk kell. A projekt részeként az elmúlt években végzett kutatómunkával készített hatás leírások segítenek megérteni a környezeti és természeti hatásokat, illetve kitérnek a helyreállítási, megelőzési lehetőségekre is. A közel tíz éves kutatómunka része volt egy környezetvédelmi számítógépes játék elkészítése is, amelynek célja az, hogy úgy ábrázolja a körülöttük lévő hatásokat, hogy megérthessük működésüket, illetve jól stratégiázva - a játékban rendelkezésre álló eszközöket jól megválogatva - felvehessük velük a harcot. A játéknak része több száz kvíz és fenntarthatósági kérdés is, amelyek célja az, (amellett, hogy helyes megfejtésükkel játékmenetet elősegítő segítségeket kaphatunk) hogy bővebb tájékoztatást adjon számunkra a különböző hatásokkal, illetve a fenntarthatóbb életvezetéssel kapcsolatban.

A fenntarthatóság felé vezető úton az első lépések a legnehezebbek, ezekhez igyekeznek támogatást nyújtani a hatás leírások, illetve játszd végig a játékot is, amely készítése során a legfontosabb célok közé tartozott, hogy tanulságos legyen és érzékeltesse a természet sebezhetőségét, felbecsülhetetlen értékét!


Források:

https://greendex.hu/cop29-osszegzes
https://www.unep.org/resources/emissions-gap-report-2024
https://wmo.int/news/media-centre/2024-track-be-hottest-year-record-warming-temporarily-hits-15degc
https://qubit.hu/2025/01/10/utoljara-125-ezer-eve-volt-ilyen-meleg-a-foldon
https://climate.copernicus.eu/global-climate-highlights-2024
https://masfelfok.hu/2023/12/14/cop28-dubaj-ensz-klimacsucs-olajlobbi-fosszilis-energia-felmelegedes
https://www.theguardian.com/environment/2023/dec/05/global-carbon-emissions-fossil-fuels-record
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231202/ketsegbeesett-segelykialtast-kuldtek-a-tudosok-elveszitjuk-a-klimahaborut-655345
https://wmo.int/news/media-centre/2023-shatters-climate-records-major-impacts
https://telex.hu/nevertek/2023/11/30/mi-az-ensz-klimatanacskozasanak-tetje-cop28
https://earthobservatory.nasa.gov/images/event/85098/annual-global-temperature-records
https://www.ncei.noaa.gov/access/monitoring/monthly-report/global/202213/supplemental/page-1
https://masfelfok.hu/2022/11/20/karok-es-vesztesegek-klimafinanszirozas-kibocsatas-csokkentes-egyiptom-cop27-klimacsucs
https://www.theguardian.com/environment/2022/may/09/climate-limit-of-1-5-c-close-to-being-broken-scientists-warn
https://www.climatecentre.org/907/wmo-past-22-years-include-20-warmest-on-record
Saját nyelvű hasonló témájú cikkekért használd a böngésződben a "COP26", "COP27", "COP28", "COP29", klímaváltozás", "fenntarthatóság" kulcsszavakat.